A hónap első napján árasztotta el az internetet a hír, hogy Olaszországban fényes nappal a nyílt utcán, több tucat ember szeme láttára pár perc alatt folytott meg egy olasz férfi egy nigériai származású utcai árust. Hogy miért? Mert az árus nyaggatta őt és barátnőjét, hogy vegyenek tőle valami apróságot. Mint utólag kiderült, egy csomag zsebkendőt. Egy csomag zsebkendőt. Meghalt tehát egy ember, mert egy másiknak nem volt annyi türelme, hogy szép szóval lerázza az illetőt. És igen, meghalt egy ember, mert a járókélők ahelyett, hogy odamentek volna segíteni az áldozatnak, inkább előkapták mobiltelefonjaikat, hogy videóra vegyék a gyilkosságot. Az eset rasszizmusról szóló vitát váltott ki Olaszországban. Többszázan vonultak utcára tüntetni a propaganda ellen, mely szerint minden bevándorló bűnöző és gyilkos. A hatóságok szerint viszont nem faji megkülönböztetés áll a háttérben, hanem csak egy erőszakra hajlamos, pszichés problémákkal küzdő ember érzelmi kirohanása. De ez akkor sem menti fel a videózó tömeget.

Múlt héten, amikor a roma holokauszt emléknapja alkalmából szervezett konferenciát hallgattam Muraszombatban, az egyik történész pont arról beszélt, hogy napjainkban egyre elfogadottabb nézet a fasizmus és a rasszizmus. A második világháború szomorúbbnál szomorúbb történeteiről az jutott eszembe, hogy a mai társadalmunkra leginkább az apátia és az általános gyűlölködés a jellemző, amely, úgy tűnik, igazi táptalaja az előbb említett két világnézetnek. Utálunk mindent és mindenki, ami, és aki más. És nem érdekel bennünket semmi és senki, amíg nem nekünk származik belőle kárunk. Türelmetlenek és közönyösek vagyunk és ezáltal hajlamosak az uszító propaganda benyelésére. Utóbbira talán azért is vagyunk vevők, mert gyakran megesik, hogy ha valamit nem értünk, azt automatikusan rosszként könyveljük el. Ezért is veszélyes, hogy napjainkban Európa közepén demokratikus országok vezetői és politikai pártjai fajkeveredésről beszélnek, másodrendűnek titulálnak más bőrszínű csoportokat, vagy éppen kiközösítenek, esetleg szankciókkal sújtják az azonos nemű párokat. 1933-ban is valahogy így indulhatott az emberiség történelmének egyik legsötétebb időszaka.

Most 2022-őt írunk. Az oroszok lerohanták Ukrajnát. Az amúgy is mindig forrongó Balkánon ismét összecsapások vannak Koszovó területéért. Kína és Tajvan viszonya élesített bomba. Nem is beszélve az afrikai országokban zajló folytonos vérengzésről és az arab világ eseményeiről.

2022-őt írunk. Nem hiányzik egy újabb világméretű háború.