Köszöntöm a kedves hallgatókat, jó napot kívánok!

Az év egyik legmeghittebb ünnepe van. Mostanra talán mindenki megnyugodott, hiszen túl vagyunk az ajándékozáson. A gyerekek boldogok, hiszen megkapták a kívánt vagy elvárt ajándékot, az ünnepi asztal pedig tele van minden földi jóval. Ha ez most önöknél is így van, akkor szerencsésnek mondhatják magukat. De most álljunk meg egy pillanatra! Csukják le a szemüket, és gondoljanak azokra, akik mindezt nem engedhetik meg maguknak. Képzeljék magukat azon szülők helyébe, akik szeretnének, de nem tudnak ajándékot adni. Igen, jogos a felvetés: csak ajándékhalmazzal lehet örömet szerezni? Valóban úgy gondoljuk, hogy az anyagi javak hozzák el a lelki felemelkedést és megnyugvást? Ebben a pillanatban is vannak helyek a világon, tőlünk nem is olyan távol, ahol egy ölelés, egy pislákoló gyertya lángja, egy pohár tiszta víz vagy csak egy mosoly jelenti a boldogságot. Tanuljuk meg és tanítsuk meg megbecsülni azt, ami megadatott, és soha ne tudjuk meg, milyen az, amikor a puszta túlélés jelenti a legnagyobb boldogságot.

Boldog karácsonyt mindenkinek!