Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
36 epizod
36 epizod
Miért tetszik nekünk egy festmény, egy szobor? Mitől válik egy épület esztétikussá? Akkor is művészi lehet valami, ha mentes mindennemű szépségtől? S egyáltalán, mi is maga a művészet? Pisnjak Atilla művészettörténésszel próbálunk válaszokat adni az ilyen és hasonló kérdésekre, valamint bejárjuk az emberi kéz által alkotott tárgyi értékek több évezredes történetét. A műsor a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (www.bgazrt.hu) támogatásával készült.
Mindennek vége van egyszer, így lett ez a nagyszerű reneszánsszal is. De mi következhet egy ilyen csúcspont után, talán csakis a züllés? Azért nem egészen… A barokk ugyanis a reneszánsz méltó követőjévé válik, még ha ez nem is azonnal következik be.
A reneszánsz mesterei teljes mértékben meghaladják az elődöket. Firenzében, majd Németalföld központjaiban remekművek keletkeznek, amelyek már nemcsak egy szűk elitnek, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek készülnek.
Ez már valóban új fejezet az európai művészetben és a gondolkodásban. A reneszánsz először Itáliában gyökerezik meg az antik római és görög hagyományokból táplálkozva.
Még nincs itt a nagy megújhodás, a fény és a reménység azonban már utat tör magának a gótikában is. Az impozáns katedrálisok bemutatása után ezúttal az apróbb részletekkel, a társművészetekkel foglalkozunk, amint kiteljesítjük a képet a gótikáról.
A romanika és a reneszánsz közt találja meg a helyét a gótika művészeti stílusa Európában. Ez nem jelentett sötétséget, hisz a kor alkotói éppen a fényességre, a nyitottságra, a finomabb megoldásokra helyezték a hangsúlyt.
Várak, kastélyok, lovagi tornák, királyok, császárok… Egy igazi filmbe illő romantikus világ. A középkor részben valóban sötét volt, hisz sok volt a betegség, a nélkülözés, kevés az élelem, és oktatáshoz sem juthatott a legtöbb ember. Azonban az udvari, nemesi és egyházi körökben másról szólt az élet. A romanika korában számos érték született, még itt nálunk, a Muravidéken is.
Az antik világ és a reneszánsz megújulás közötti mintegy ezer évet gyakran nevezték – főleg korábban – „sötét” középkornak… Mi sem állhatna távolabb a valóságtól. Ezt az állítást a romanika vívmányaival szemléltetjük.
A leáldozó Római Birodalom államvallássá lépteti elő a kereszténységet, megalapozva a vallás későbbi térnyerését. Mindeközben a Bizánci Birodalom válik a római kulturális és társadalmi hagyományok tovább élésének zálogává.
Róma nemcsak gazdasági és harcászati nagyhatalom volt, hanem a kulturális élet szempontjából is meghatározó tényező. És nemcsak az itáliai félszigeten, hanem akár szűkebb pátriánkban is.
A rómaiak katonai és gazdasági ereje lehengerlő volt évszázadokon át. Természetes tehát, hogy a művészetek terén is kitörölhetetlen nyomot hagytak Romulus és Remus fiai.
A görög művészetről köztudott, hogy egész Európa későbbi művészetére alapvető hatással volt. A klasszikus kor az, amelyre azt mondhatjuk, hogy a ma is felismerhető görög ideált jelenti…
Valami különleges történt egykor, az ókorban a görögöknél. Olyan érzékkel nyúltak ott és akkor kőhöz, festékhez és fához, ami a mai napig is tetszetős. A görög művészet a mai napig kiindulópontjává, viszonyítási alapjává vált az egész európai művészetnek…
Az egyiptomi művészet stílusa és jelképei a mai napig az egyetemes kultúra messziről felismerhető értékei. A sivatagos tájon a fantasztikus piramisok, kecses hieroglifák mellett komoly szobrok is keletkeztek a fáraók korában.
Mezopotámia a civilizáció bölcsője. A termékeny félhold népei természetesen a kultúrának is óriási lökést adtak. Ennek egyes nyomait a mai európai művészeti ízlésen is tetten érhetjük.
Amikor még a kő volt a legfontosabb használható anyag… Az ember már a kőkorban is igen kreatív, találékony, sőt az esztétikum iránt is fogékony teremtmény volt. És bizony a kőből is lehetett egyedülállót alkotni, olyat, amire még ma is csakis csodálattal tekinthetünk.
Miért gondolunk valamit esztétikusnak, szépnek? Mikor válik valami szemnek tetszetős művészetté? S miért tartanak olykor rút dolgokat is művészinek? Meddig tart, hol ér véget a művészet? Egyáltalán behatárolható-e megnyugtatóan?
Neveljaven email naslov