Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
540 epizod
540 epizod
Heti rendszerességgel jelentkező kulturális kitekintő. Az események aktualitásán túl az adás készítői a műalkotást helyezik a középpontba, legyen szó irodalomról, képzőművészetről, zenéről vagy előadóművészetről.
A magyar kultúra a helyitől az egyetemesig címet választottuk mai adásunkhoz, hiszen a muravidéki értékektől jutunk el ahhoz a központi rendezvénysorozathoz, amit Veszprém-Balaton körzete ígér Európa Kulturális Fővárosaként. No, de adjuk át a szót mai adásunk riportalanyainak, akik Szúnyog Sándorra, a 80 évvel ezelőtt született költőre emlékeznek, szólnak a Dobronakon bemutatott vígjátékról, amelynek szerzője és rendezője Cár József, kitérünk még a Kapcai Művelődési Egyesület magyar kultúra napi rendezvényére, majd átadjuk a szót Müller Mihálynak, aki a Veszprém-Balaton EKF sajtófőnöke, hogy általa átéljük az előkészületek izgalmát a hétvégi nyitórendezvény előtt.
Noha a Muravidéken nincsen egyetemi központ, léteznek kutatók, akiket a Muravidéki Akadémiai Tudományos Unió tömörít egybe. A két évtizede működő szervezet ugyan még küzd a társadalmi státusának megerősítéséért, ettől függetlenül megannyi kiadvánnyal igazolja létjogosultságát. Tagjai közé tartozik dr. Kovács Attila történész, akivel mai adásunkban ennek a szerveződésnek, a kölcsönös érdeklődésnek a jelentőségéről beszélgetünk, valamint saját publikációiról, amelyek között választ keresett arra is, befolyásolták-e a kisebbségben élő magyarok a 2022-es magyarországi választást.
A Horizont mai adásában visszalépünk a 2022-es évbe, kiemelve néhány eseményt a kulturális életünkből. Olyan összefüggő folyamat részei ezek, amelyek kollektív nemzeti és személyes önazonosságunk alakítói is együtt, legyen szó képzőművészetről, színjátszásról, irodalomról vagy éppen népi szőttesekről. Ezért ajánljuk a figyelmükbe mai összeállításunkat.
Talán szebb ajándékkal nem is kedveskedhetett karácsonyra a Lendvai Galéria-Múzeum közönségének, mint a 100 évvel ezelőtt született Gábor Zoltán életmű-kiállítása. Ehhez csatolták a Valakihez kell, hogy szóljak című kiadványt, a Nemzetiségi Művelődési Intézet könyvkiadási programjából. A témához tartozik a Lindua legutóbbi számának megjelenésekor készített beszélgetés Bence Lajos íróval, költővel, aki Gábor Zoltánra emlékezik a folyóiratban, másik két fontos évfordulót is említve. Nem maradunk azonban adósak az Ethnotrip: Bluz Panonski című új albumának bemutatásával sem.
Mai adásunkban visszatérünk az 50. Lendvai Nemzetközi Művésztelep témájához, amit amúgy is az időtlenség övez, és elbeszélgetünk Lipovics János, Becskei Andor, valamint Veres Gábor szobrászokkal elidőzve az idén nyáron készült alkotásaiknál. Műsorunk folytatásában az Irodalmi Karaván felvidéki vendégei szólalnak meg, majd a Silence együttes lendvai koncertjén készült beszélgetéssel zárjuk műsorunkat.
Lendva kulturális életének középpontjában a hét végén a Nemzetközi Művésztelep 50. évfordulója állt. Az ünnep alkalmából bemutatták a fél évszázadot kötetbe rendező monográfiát, valamint megnyitották az 50. művésztelepen készült bronz kisplasztikák tárlatát…
Jezuš, tovariš moj: mali katoliški molitvenik za slovensko lüdstvo med Müjrof in Rabo címmel kis katolikus imakönyv jelent meg muravidéki szlovén nyelvjárásban. A kötet ötletadója és társszerzője Akoš Anton Dončec. Vele beszélgetünk. Majd Tomaž Rode balett-táncos, a Szlovén Balettművészek Egyesületének elnöke mesél e táncművészet kihívásairól.
A Sokol, az Orel és a Levente mozgalmak jelentős hatással voltak a két világháború közti Muravidékre. Küldetésük a szellemi nevelés volt, de fontos szerepet töltöttek be a közösségépítésben. Šooš Peter történész mesterdolgozatában e három mozgalmat kutatta. Vele beszélgetünk. A férfias téma után a görög mitológia becsapott és figyelmen kívül hagyott hősnői felé fordulunk. Kilenc erős, de sebezhető nő őszinte vallomása szerelemről, fájdalomról és árulásról a Ljubljanai Városi Színház Junakinje, azaz Hősnők című előadásában.
Tasnádi István Szibériai csárdás című kétfelvonásos vígjátékát láthatta múlt héten a muravidéki közönség a budapesti József Attila Színház előadásában. A történet az első világháborúban hadifogságba esett magyar katonák túlélésért való küzdelmét mutatja be…
Megjelent Pisnjak Atilla, a Lendvai Galéria-Múzeum kurátorának a Muravidék építészete a dualizmus korában című tanulmánykötete, amely egy felvirágzást hozó időszak épített örökségével foglalkozik az említett térségben. Majd Csuta György festő és grafikus szól a kettős jubileuma jegyében felállított lendvai kiállításáról, ami a Bánffy Központban tekinthető meg az év végéig. Ezen kívül visszatérünk még a lendvai színházban bemutatott BOOM című performance-ra…
George Orwell 1943 és 44-ben írta meg Tündérmese alcímmel az Állatfarm című kisregényét a sztálini rendszer időszakának szatírájaként. Átfogva a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakot. Azonban, mint az a maribori SNG Lendván is bemutatott Orwell farm című előadásából kiderül, a darab fájdalmasan időszerű maradt.
A múlt héten mutatták be azt a fényképgyűjteményt, amely Domonkosfa település 20. századi történetét fotók segítségével dolgozza fel. A kötetet Mark Krenn szerző és dr. Kovács Attila szerkesztő mutatja be. Majd Wellisch Béla Rába-vidéki nyomdás életútját ismerteti Süč Dejan történésztől.
„Egy ősz örök emlékére” volt a címe a Békéscsabai Jókai Színház előadóművészei által bemutatott programnak, amellyel október 23-ára emlékeztünk Lendván. A Horizont mai adásában egyebek között erről is hallhatnak, mint ahogyan arról a szabadtéri kiállításról, amely Miki Muster illusztrátor, képregényíró és rajzoló életének és hőseinek állít emléket. Ugyancsak betekintést kínálunk az Edocumenta Pannonica határokon átívelő múzeumi együttműködés programba is.
A költő, aki egyszerre volt tősgyökeres helybeli muravidéki és egyetemes szlovén. Egyfelől kíméletlenül nyers és őszinte, másfelől kifinomult, lágy és lírai. Ősszel született és ősszel hagyta maga mögött Milan Vincetič azt és azokat, akikhez kötődött, és akik kötődtek hozzá.
Az elmúlt héten az aradi vértanúkra emlékeztünk. A történelmi eseményekről dr. Majdán János történész adott elő a Bánffy Központban…
A múlt szombaton a Szlovén Nemzeti Színházban Schilling Árpád és Zabezsinszkij Éva: A korcs című drámája került műsorra. Mai adásunkban ebből az alkalomból Gaál Gabriella műfordítóval beszélgetünk a darabról, amit ő ültetett át szlovén nyelvre. Ezt követően folytatjuk a beszélgetést Venyige Sándorral, a Veres 1 Színház igazgatójával. Az energiaválság fenyegető valósága vonatkozásában érdeklődtünk, miként tekint az idei színházi idényre…
Dušan Šarotar író, költő, forgatókönyvíró a holokauszt feldolgozásáról és a szélsőjobboldal európai térhódításáról. Dan Reisinger Tűztekercseinek imperatívusza. Dr. Olosz Levente a rejtélyes Kasztner-ügyről.
Két téma köré rendeződik mai adásunk. Az egyik a Zsidó Kultúra Európai Napjai jegyében a Muravidéki Múzeumban bemutatták a Terra Sancta dokumentumkiállítást, amiről Gerebic Betina összeállítását hallják. Szomi Bélával, a Kontrabant együttes frontemberével Vidno je nevidno című új CD-jükről és saját legújabb szlovén nyelvű kötetéről beszélgetünk, amelynek a Vrtavka z Nadiže címet választotta.
Úgy tűnik, visszatér régi medrébe a kulturális élet, amit igazolnak az egymást követő események is. Egyik ilyen jelentősebb volt a LESZSZ társulat Don Quijote kalandjai című előadás szombat esti bemutatója a lendvai színház- és hangversenyteremben, ami a járvány miatt csúszott két évet. Ugyanitt látható az épület előcsarnokában a Plečnik és Prága című tárlat, amelyről Juraj Chmiellel, a Cseh Köztársaság szlovéniai nagykövetével beszélgettünk. Végezetül megtudhatják, miért álmodik fehér lóról egy fiatal szlovén képzőművész, aki pályatársaival a Muraszombati Galériában állít ki.
Muraszombat után Lendván is bemutatták Hrabroslav Lindič: Sine című, személyes ihletésű regényét, amelyről Gerebic Betina összeállítását hallhatják majd. Bukott angyalok címet választotta Milo Sakač, képzettsége szerint építészmérnök ahhoz a kiállításához, amely a lendvai zsinagógában látható. Mit takar a metaforikus cím? – erről Szabó Márk kérdezi majd az egykor Lendván, ma Zágrábban élő alkotót.
Neveljaven email naslov