Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanár gyűjtéséből hallhatnak olyan régi kifejezéseket, valamint hetési tájszavakat, amelyek egyre ritkábban kerülnek be napi szóhasználatunkba.
507 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanár gyűjtéséből hallhatnak olyan régi kifejezéseket, valamint hetési tájszavakat, amelyek egyre ritkábban kerülnek be napi szóhasználatunkba.
Ezúttal visszatérünk a szavak eredetének vizsgálatához. Dr. Molnár Zoltán irodalmi példából kiindulva a vonatkozó névmások nyelvtörténeti változásait ismerteti.
Mai adásunkban dr. Gaál Péter magyar nyelvi lektor folytatja a beszélgetést dr. Benő Attilával, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet vezetőjével a közhasznú irodák szerepéről, az anyanyelv és az oktatás közötti szoros kapcsolat jelentőségéről, valamint a nyelvi jogtudat fontosságáról is.
A teljes magyar nyelvterület összehangolt feltárását tűzte ki célul a TERMINI kutatóhálózat, amelynek élén dr. Benő Attila nyelvész és költő, szótárszerkesztő, egyetemi tanár áll. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora rövid sorozatban mutatja be ennek a nyelvtervezés szempontjából is jelentős szerveződésnek a munkáját és munkatársait.
„France Prešeren és Petőfi Sándor sors- és kortársak voltak, akik számunkra nemcsak költők, hanem a nemzet hősei is, akik a nemzeti öntudatot kívánták felébreszteni. Petőfi Sándor szobra 2023. március 15-e óta abban a parkban áll, ahol Prešerené is.”
Dr. Elizabeta Bernjak két 19. századi költő életművét veti össze nyelvi, stilisztikai szempontból. A múlt héten France Prešerenről, ezen a héten Petőfi Sándorról mond el néhány életrajzi adatot, hogy majd a következő adásban már az irodalmi örökségükre összpontosítson. A magyar forradalom és szabadságharc ünnepe előtt ajánljuk a figyelmükbe az összeállítást!
Márciusban a magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, amelynek megannyi részlete szinte eggyé olvad Petőfi Sándor életművével. Viszont a muravidéki magyarság ennek a kornak a szellemiségéhez France Prešeren költészetét is hozzárendeli…
A mesterséges intelligencia a szövegelemzés és szövegbányászat terén is az emberi képességek határait feszegeti. A számítógépeket ugyanis már nemcsak a szövegek előállítására tréningezik a tudósok, hanem azok elemzésére is. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának újabb összeállítása következik a mesterséges intelligenciáról szóló sorozatunkban.
Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak folytatja a szlovén kultúra napja előtt megkezdett témát, amelyben Petőfi Sándorról, France Prešeren kortársáról szól, hogy a magyar költő életrajzának állomásait ismertetve rátérhessen majd a két költő életművében jelentkező irodalmi párhuzamokra. Minden bizonnyal hallanak majd olyan részleteket, amelyekről eddig még nem tudtak.
A szlovén kultúra napja tiszteletére dr. Elizabeta Bernjak, France Prešeren irodalmi hagyatékával foglalkozik, amelyik megannyi közös ponton találkozik a magyar irodalom 19. sz-beli törekvéseivel.
A muravidéki magyar kulturális élet első eseménye az évben a Szúnyogh Sándor fogalmazási verseny eredményhirdetése, amikor az iskolások a költőre emlékezve, kíváncsian várják a zsűri értékelését. Mai adásunkban az idén már mögöttünk lévő eseményhez térünk vissza egy Nyelvművelő adás erejéig, amelyben dr. Gróf Annamária, a zsűri tagja néhány nyelvi jelenségre hívja fel a figyelmet.
A vasat, amellyel a konyhában a tüzet piszkálják, nevezik piszkavasnak. A fiatalabb nemzedék számára talán már ismeretlen eszköz, mint ahogyan aligha léteznek – a modern házakban beépített, formatervezett kandallók kivételével – olyan kályhák, konyhai tűzhelyek, ahol még szükség van erre…
Dr. Molnár Zoltán gyűjtőfüzetében lapozgatva talált rá a témára, a lámpaüveg megnevezésének változataira a Muravidéken. Mint azt majd hallják, segédkönyvek, szótárak által nemcsak a kifejezés eredetét deríti ki a szerző, hanem annak a használatban lévő alakjait is.
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Dr. Molnár Zoltán is előszeretettel idéz Krúdy Gyula szövegeiből. A felsorolt állandósult szókapcsolatok az irodalmi alkotások elolvasására, illetve az igényes beszédre ösztönöznek bennünket.
A beszédfelismerés lehetőségéről, annak különböző tudományágban és mindennapi használatban történő alkalmazásáról dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának összeállítása következik a mesterséges intelligenciáról szóló sorozatunkban.
Aki nem pirospozsgás, az sápadt, arca vértelen, ami betegségre vagy rossz közérzetre enged következtetni. Lendva-vidéken is jól ismerik a fogalmat, amelynek azonban sajátos változatait használják a mindennapokban. Dr. Molnár Zoltán a változatos kifejezéseket gyűjtötte be és ismerteti most, kitérve azok eredetére is.
Az ajándékozás időszakába lépve már gondolataink e kellemes feladat köré rendeződnek, kit és mivel lepjünk meg majd karácsonykor. A jelképességen már régen túllépve ilyenkor, aki teheti pénztárcája mélyére néz. Akadnak azonban más típusú emberek is! Róluk szól ez a mai műsor, de dr. Molnár Zoltán, a nyelvész megközelítéséve
Jó napot kívánok a Nyelvművelő műsor hallgatóinak! Ilyenkor, advent időszakában gyakrabban nyúlunk a fenyőfák terméséhez, a tobozhoz, amit hagyományos díszítőelemként vagy csak hanyag eleganciával, helyezünk el ünnepi dekorációnkban. Dr. Molnár Zoltán a mai alkalommal a természet e csodás termékének megnevezéséről és annak változatairól szól.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a Nyelv és a mesterséges intelligencia című sorozatának harmadik részében a beszéd előállításának lehetőségeiről szól.
Előző két adásunkban dr. Elizabeta Bernjak már beavatott bennünket a félelem fogalmának biológiai és társadalmi vonatkozásaiba. Rövid sorozatának témazáró műsorában pedig további párhuzamokat von a magyar és a szlovén nyelvben használatos állandósult szókapcsolatok között, amelyek ugyancsak a félelem érzésének a megfogalmazására irányulnak.
Neveljaven email naslov