Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora sorozatában, a magyar rokonnyelveit számba véve, ezúttal a finnt mutatja be.
506 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora sorozatában, a magyar rokonnyelveit számba véve, ezúttal a finnt mutatja be.
Új sorozatot indít a Nyelvművelő műsorban Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora Ember és nyelv címmel, amelyben további érdekességeket tudhatnak meg nyelvünkről, összehasonlítva a világnyelvekkel és a szlovénnal is.
Előző adásunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának lektora által az észt nyelvhez, mint a finnugor nyelvcsaládon belüli rokon nyelvhez kerültünk közelebb azzal, hogy megtudhattuk, egy balti finn nyelvről van szó, amit 1 100 000-en beszélnek, elsősorban azok, akik az Észt Köztársaságban élnek…
Nem tudom, mi jut eszükbe arról, ha azt mondom Észt Köztársaság. Talán az, hogy észak európai állam, amely 1991-ben nyerte el függetlenségét. Talán az is eszükbe jut, hogy a Balti-tenger keleti partján található, és hogy fővárosa Tallin. Minden bizonnyal azt is tudják, hogy a hivatalos nyelve az észt, amely az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelv. Innentől pedig már átadom a szót dr. Gaál Péternek, aki a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának lektora, és aki a magyar-észt nyelvrokonságról mond bevezetőt, majd pedig Kristiina Lutsar észt nyelvésszel beszélget.
A muravidéki szókészlet megannyi érdekes példát őriz az étkezéskultúrából. Nem véletlenül találkozhatnak adásainkban is gyakran ezeknek a kifejezéseknek az eredetéről és elterjedéséről szóló összeállításokkal
Mai műsorunkban dr. Molnár Zoltán a nyelvi régiségekkel foglalkozik, de korunk szempontjainak szűrőjén keresztül.
Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem magyar nyelvi lektorának mai vendége ismét Marjanca Mihelič, Sovre-díjas műfordító, aki ezúttal a műfordításban szerzett tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal. Kövessék figyelemmel!
Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem magyar nyelvi lektorának mai vendége Marjanca Mihelič, Sovre-díjas műfordító, aki arról a kalandjáról mesél, hogyan tanulta meg a magyar nyelvet, és miként jutott el addig, hogy a kortárs magyar irodalom remekeit ültetheti át szlovénra.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora ezúttal egy bizonyos értelemben kirekesztett társadalmi csoport nyelvezetét vizsgálja meg. Mint kiderül, az élet valamennyi helyzetében a csoport összekovácsolódását segítő, illetve hátráltató erők között a nyelv különböző változatai használatának meghatározó szerep jut.
Kinek nehezebb, illetve könnyebb megtanulni a másik nyelvet, a szlovéneknek a magyart vagy a magyaroknak a szlovént? A kérdésre talán nem is létezik egyértelmű válasz, de a most következő összeállításból megtudhatják, hogy miért érdeklődnek a magyar nyelv tanulása iránt az egynyelvű környezetben, és milyen sikerrel haladnak a kitűzött cél felé.
Egy-egy idegen nyelv tanulásához elszántság, kitartás, rendszeresség, áldozatkészség is kell egyebek mellett, de cserébe nemcsak egy nyelvet, hanem egy egész kultúrát ismerhet meg a vállalkozó szellemű egyén.
Mai adásunkban a magyar-szlovén, szlovén-magyar szótárak történetét kíséri végig dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora.
A fodrászatban is változik a divat, mint ahogyan a kócos szó eredete is módosult a nyelv fejlődése során. A lényeg azonban maradt, ami fésületlen, gubancos hajra, szőrzetre utal.
A bőrön jelentkező apró foltocskákhoz, amelyeket örökölhet az ember, vagy éppen a Nap sugarai csalhatnak elő, ezúttal nem az egészség, hanem a nyelv eredete felől közelítünk. Ezek a szálak pedig elvezetnek bennünket az ótörök nyelvig, sőt még távolabbra is. Dr. Molnár Zoltán összeállítása következik a szeplőről.
A nyelv folyamatos változásának vagyunk tanúi napjainkban is, de időnk sincs arra, hogy ezt tudatosítsuk magunkban. Szerencsére a nyelvészek a változásokat annak folyamatában követik, és értik az összefüggéseket.
Úgy tűnik a hagyományos szótáraknak meg vannak számlálva a napjai. Miként szorítja ki őket a közhasználatból az elektronikus változatuk, arról bővebben dr. Gaál Pétertől, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorától tudhatnak meg többet.
Dr. Bernjak Elizabeta rövid sorozatának a befejező része következik, amelyben azokról a metaforákról hallhatnak, amelyek a koronavírus-járványt tették szemléletesebbé a köznyelvben vagy a sajtó, a politika nyelvében.
Az enyhülést követően a koronavírus-járvány ismét fellendülőben van, még akkor is, ha sajnos más került a világ érdeklődésének fókuszába. A nyelv azonban nem felejt, és valamennyi változást magába szív a mindennapokból, mint egykor az itatóspapír. Dr. Bernjak Elizabeta folytatja a koronavírushoz kapcsolódó nyelvi jelenségek feltárását, amelyek elgondolkodtatók és érdekesek is egyszerre.
Mi sem természetesebb ma már, hogy az okostelefonunkon kikeressünk egy-egy kifejezést, amit értelmezni szeretnénk, vagy idegennyelvi megfelelője után nézzünk. A szótárak mai változatáig évezredes út vezetett az ókortól napjainkig. Erről bővebben dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora szól.
Az ajak Lendva-vidéki megnevezésének változatait választotta mai összeállítása témájául dr. Molnár Zoltán.
Neveljaven email naslov