Javaslatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Szinteket köt össze, fából vagy fémből, olykor kötélből is készülhet, átvitt értelemben pedig a felkapaszkodás jelképe a létra. Lendva-vidéki alakváltozataival dr. Molnár Zoltán foglalkozott….
Mai adásunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora folytatja a megkezdett beszélgetést dr. Szoták Szilviával, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat társelnökével, amelyben ezúttal a nyelvi tájképkutatás lényegéről lesz szó, majd pedig a nyelvi tervezés fontosságáról és a problémákra való tudatos reagálás lehetőségéről is hallhatnak.
A Nyelvművelő műsor mai adásának vendége dr. Szoták Szilvia nyelvész, mediátor, az Imre Samu Nyelvi Intézet alapítója és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat társelnöke, akivel dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora beszélget a tudományág magas szintű műveléséről és annak a gyakorlatban történő alkalmazásáról.
Ezúttal visszatérünk a szavak eredetének vizsgálatához. Dr. Molnár Zoltán irodalmi példából kiindulva a vonatkozó névmások nyelvtörténeti változásait ismerteti.
Mai adásunkban dr. Gaál Péter magyar nyelvi lektor folytatja a beszélgetést dr. Benő Attilával, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet vezetőjével a közhasznú irodák szerepéről, az anyanyelv és az oktatás közötti szoros kapcsolat jelentőségéről, valamint a nyelvi jogtudat fontosságáról is.
A teljes magyar nyelvterület összehangolt feltárását tűzte ki célul a TERMINI kutatóhálózat, amelynek élén dr. Benő Attila nyelvész és költő, szótárszerkesztő, egyetemi tanár áll. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora rövid sorozatban mutatja be ennek a nyelvtervezés szempontjából is jelentős szerveződésnek a munkáját és munkatársait.
„France Prešeren és Petőfi Sándor sors- és kortársak voltak, akik számunkra nemcsak költők, hanem a nemzet hősei is, akik a nemzeti öntudatot kívánták felébreszteni. Petőfi Sándor szobra 2023. március 15-e óta abban a parkban áll, ahol Prešerené is.”
Dr. Elizabeta Bernjak két 19. századi költő életművét veti össze nyelvi, stilisztikai szempontból. A múlt héten France Prešerenről, ezen a héten Petőfi Sándorról mond el néhány életrajzi adatot, hogy majd a következő adásban már az irodalmi örökségükre összpontosítson. A magyar forradalom és szabadságharc ünnepe előtt ajánljuk a figyelmükbe az összeállítást!
Márciusban a magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, amelynek megannyi részlete szinte eggyé olvad Petőfi Sándor életművével. Viszont a muravidéki magyarság ennek a kornak a szellemiségéhez France Prešeren költészetét is hozzárendeli…
A mesterséges intelligencia a szövegelemzés és szövegbányászat terén is az emberi képességek határait feszegeti. A számítógépeket ugyanis már nemcsak a szövegek előállítására tréningezik a tudósok, hanem azok elemzésére is. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának újabb összeállítása következik a mesterséges intelligenciáról szóló sorozatunkban.
Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak folytatja a szlovén kultúra napja előtt megkezdett témát, amelyben Petőfi Sándorról, France Prešeren kortársáról szól, hogy a magyar költő életrajzának állomásait ismertetve rátérhessen majd a két költő életművében jelentkező irodalmi párhuzamokra. Minden bizonnyal hallanak majd olyan részleteket, amelyekről eddig még nem tudtak.
A szlovén kultúra napja tiszteletére dr. Elizabeta Bernjak, France Prešeren irodalmi hagyatékával foglalkozik, amelyik megannyi közös ponton találkozik a magyar irodalom 19. sz-beli törekvéseivel.
A muravidéki magyar kulturális élet első eseménye az évben a Szúnyogh Sándor fogalmazási verseny eredményhirdetése, amikor az iskolások a költőre emlékezve, kíváncsian várják a zsűri értékelését. Mai adásunkban az idén már mögöttünk lévő eseményhez térünk vissza egy Nyelvművelő adás erejéig, amelyben dr. Gróf Annamária, a zsűri tagja néhány nyelvi jelenségre hívja fel a figyelmet.
A vasat, amellyel a konyhában a tüzet piszkálják, nevezik piszkavasnak. A fiatalabb nemzedék számára talán már ismeretlen eszköz, mint ahogyan aligha léteznek – a modern házakban beépített, formatervezett kandallók kivételével – olyan kályhák, konyhai tűzhelyek, ahol még szükség van erre…
Dr. Molnár Zoltán gyűjtőfüzetében lapozgatva talált rá a témára, a lámpaüveg megnevezésének változataira a Muravidéken. Mint azt majd hallják, segédkönyvek, szótárak által nemcsak a kifejezés eredetét deríti ki a szerző, hanem annak a használatban lévő alakjait is.
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Dr. Molnár Zoltán is előszeretettel idéz Krúdy Gyula szövegeiből. A felsorolt állandósult szókapcsolatok az irodalmi alkotások elolvasására, illetve az igényes beszédre ösztönöznek bennünket.
A beszédfelismerés lehetőségéről, annak különböző tudományágban és mindennapi használatban történő alkalmazásáról dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának összeállítása következik a mesterséges intelligenciáról szóló sorozatunkban.
Aki nem pirospozsgás, az sápadt, arca vértelen, ami betegségre vagy rossz közérzetre enged következtetni. Lendva-vidéken is jól ismerik a fogalmat, amelynek azonban sajátos változatait használják a mindennapokban. Dr. Molnár Zoltán a változatos kifejezéseket gyűjtötte be és ismerteti most, kitérve azok eredetére is.
Az ajándékozás időszakába lépve már gondolataink e kellemes feladat köré rendeződnek, kit és mivel lepjünk meg majd karácsonykor. A jelképességen már régen túllépve ilyenkor, aki teheti pénztárcája mélyére néz. Akadnak azonban más típusú emberek is! Róluk szól ez a mai műsor, de dr. Molnár Zoltán, a nyelvész megközelítéséve
Neveljaven email naslov