Javaslatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Úgy tűnik a hagyományos szótáraknak meg vannak számlálva a napjai. Miként szorítja ki őket a közhasználatból az elektronikus változatuk, arról bővebben dr. Gaál Pétertől, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorától tudhatnak meg többet.
Dr. Bernjak Elizabeta rövid sorozatának a befejező része következik, amelyben azokról a metaforákról hallhatnak, amelyek a koronavírus-járványt tették szemléletesebbé a köznyelvben vagy a sajtó, a politika nyelvében.
Az enyhülést követően a koronavírus-járvány ismét fellendülőben van, még akkor is, ha sajnos más került a világ érdeklődésének fókuszába. A nyelv azonban nem felejt, és valamennyi változást magába szív a mindennapokból, mint egykor az itatóspapír. Dr. Bernjak Elizabeta folytatja a koronavírushoz kapcsolódó nyelvi jelenségek feltárását, amelyek elgondolkodtatók és érdekesek is egyszerre.
Mi sem természetesebb ma már, hogy az okostelefonunkon kikeressünk egy-egy kifejezést, amit értelmezni szeretnénk, vagy idegennyelvi megfelelője után nézzünk. A szótárak mai változatáig évezredes út vezetett az ókortól napjainkig. Erről bővebben dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora szól.
Az ajak Lendva-vidéki megnevezésének változatait választotta mai összeállítása témájául dr. Molnár Zoltán.
Ha valaki felvonja a szemöldökét, akkor ez több mindent jelenthet a testbeszéd értelmezése szerint. Mai adásunkban azonban nem ezeknek a jeleknek a magyarázatával foglalkozik dr. Molnár Zoltán, hanem a kifejezés Lendva-vidéki változatait sorakoztatja fel.
Mai adásunkban a nyelvtörténet változásait dr. Molnár Zoltán megannyi szépirodalmi példa idézetével érzékelteti. Ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását.
A koronavírus-járvány a mutatók szerint enyhülőben van, és talán tavaszra már teljesen visszaszorul. A pandémia, amely próbára tette az egész világot, az egészségügytől kezdve a gazdaságig, a társadalom egészétől az egyénekig, természetesen a nyelvhasználatban is nyomokat hagy maga mögött. Erről szólt előző adásunkban dr. Bernjak Elizabeta, és most folytatja a megkezdett témát.
Olykor vicces, máskor elgondolkodtató példákkal és azok értelmezésével készült dr. Bernjak Elizabeta, hogy megvilágítsa számunkra, miként fertőzte meg a koronavírus mindennapi nyelvhasználatunkat is.
„Kimentem a divatból” – hallottam egyszer egy kedves idősödő személy tréfás megjegyzését arra vonatkozóan, hogy egyre nehezebben tartja a lépést a változó világgal. A mai műsor témája kapcsán magamról is elmondhatom, hogy eltaposott az idő.
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Rövid sorozatunk második részében, amelynek szerzője dr. Zágorec-Csuka Judit, folytatjuk a műfordításról megkezdett témánkat. Ezúttal arról hallhatnak, hogy a szépirodalmi szövegekkel szemben miként kerekedtek felül a szakszövegek, amelyeknek a fordításai nélkülözhetetlenek a mindennapi életben, legyen szó gyógyszeriparról, gyártástechnológiáról, építészetről és még sorolhatnánk. Hallgassuk meg, mit mond erről a fordítás elméletét és gyakorlatát ismerő szakember!
Tudatosan, vagy csak tudat alatt, a körülmények kényszeréből, a kétnyelvű területen különösképpen, de folyamatosan fordítunk egyik nyelvről a másikra több-kevesebb sikerrel. A szépirodalmi szövegek átültetéséhez azonban már nagyobb felelősséggel nyúl hozzá a fordító. Milyen elméleti tudás és gyakorlati érzék szükséges ahhoz, hogy munkája eredményes legyen? A választ dr. Zágorec-Csuka Judit fogalmazza meg, aki egyetemi szinten oktat műfordítást.
A 2022-es év első Nyelvművelő adásában, amelynek szerzője Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora, a nyelvművelés általános kérdéseit összefogó gondolatsort fogalmaz meg számunkra.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyeteme Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a koronavírus-járvány hozta új nyelvi jelenségeknek járt utána. Az általánostól eljutunk a muravidéki jellegzetességekig, ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását.
Mai összeállításunkban dr. Molnár Zoltán a göröngy szó eredetének járt utána. A magyar nyelvterületen használatos alakok között a muravidéki példák sem maradnak el. Kövessék figyelemmel!
A Muravidéki Magyar Rádió szegényebb lett egy elkötelezett külső munkatárssal, egy jellegzetes hanggal. 91 éves korában elhunyt dr. Varga József, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének alapító tagja, aki korát meghazudtoló kitartással gondoskodott a Nyelvművelő műsorok folyamatosan frissülő tartalmáról. Emlékezésül és köszönettel következzen egy válogatása a hetési és a muravidéki kifejezésekből!
Dr. Varga József 1930. szeptember 17-én született. Tanulmányait szeretett szülőfalujában, Göntérházán kezdte, majd a muraszombati tanárképzőben folytatta. 1966-ban az Újvidéki Egyetemen, tíz évvel később pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet. Ugyancsak ott doktorált magyar nyelvből 1986-ban. Pedagógusként több muravidéki általános és középiskolában tanított. 8 éven keresztül volt a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatója, ezt követően a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének előadója, majd vezetője lett. Dr. Varga József a tanári pálya mellett nyelvészként, íróként és költőként tevékenykedett. Gazdag munkásságáról több mint 50 regény, verseskötet és tanulmány tanúskodik, valamint olyan kitüntetések, mint a Berzsenyi Dániel-díj, a Magyar Kultúra Lovagja cím vagy a Krúdy-emlékplakett. Küldetésként tekintett a népi kultúra, a hagyományőrzés és a magyarság megtartására. Örök szívügye volt imádott szülőfalujának, Göntérházának jövője. Kiemelkedő szerepet töltött be a muravidéki magyarság kulturális életének felvirágoztatásában. Alapítója volt a Göntérházi Hetés Kultúregyesületnek és hosszú évekig meghatározó alakja a helyi tűzoltóegyletnek. Ahogy tavaly, 90. születésnapján mondta, az irodalom, a kultúra, a szülőfaluja és a családja iránti szeretet adott neki erőt az életben. Dr. Varga József – vagy ahogy mi, muravidékiek emlékeinkben őrizzük – a tanár úr élete utolsó pillanatáig alkotott.
Csalánba nem üt a mennykő, tartja a közmondás, de most nem ennek jelentéstartalmával foglalkozunk, hanem a csalán szó eredetével és alakváltozataival. Hallgassák meg dr. Molnár Zoltán nyelvész összeállítását!
Dr. Molnár Zoltán nyelvész mai összeállításában a magyar szépirodalomból merít példákat, amelyekkel a nyelv állandóságát és változásait érzékelteti. A kiválasztott idézetek egyben azokra a remekművekre irányítják a figyelmünket, amelyeket ugyancsak ajánlunk olvasni, újra olvasni.
Neveljaven email naslov