Javaslatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Mióta létezik a keringő? Kik szereztek keringőket? Vajon minden keringőre lehet táncolni? Ki volt a bécsi keringő királya? E kérdésekre a mai komolyzenei műsorban kaphatnak válaszokat.
A mai műsorban újra felfedezzük Beethoven valahány leghíresebb zeneművét, mjad ugyanezen alkotások zseniális jazz-feldolgozásai is fel fognak csendülni. Tartsanak velünk!
Alekszandr Porfirjevics Borogyin, a 19. század kiemelkedő alakja kitörölhetetlen nyomot hagyott mind a tudomány, mind a zene területén. Zeneszerzőként és kémikusként betöltött egyedülálló kettőssége jól mutatja az emberi elme rendkívüli képességét arra, hogy több tudományágban is kiemelkedő teljesítményt nyújtson.
Ősz, az évnek az az időszaka, amikor a természet a színek és az átmenetek lélegzetelállító remekművévé alakul át. Ez az az évszak, amikor a levelek vibráló vásznakká változnak, és a vörös, a narancs és az arany gazdag árnyalataival festik meg a tájat. A levegő csípős és frissítő lesz, a világ pedig mintha kifújná magát, és felkészülne a tél csendes álmára. Ez az elmélkedés, a hála és a meghittség ideje, amikor összegyűlünk, és nyitott szívvel fogadjuk az évszakok változását. És vajon milyen zenével tudnák leginkább kifejezni mindezt az édes mélabút? Többek szerint azokkal a zeneművekkel, amelyeket csellóra szereztek. De tényleg így van ez? Nos, erről meggyőződhetnek komolyzenei műsorunk során, hiszen ma a zenetörténelem legszebb csellóművei fognak elhangzani.
Lili Boulanger Párizsban született. Ő volt a zenetörténet első női zeneszerzője, aki megnyerte a Római Nagydíjat. Ennek ellenére szinte senki sem hallott róla, sőt csodás, harmóniadús műveit is nagyon ritkán adják elő. A mai műsorban bemutatjuk e tehetséges zeneszerző rövid életét és néhány magával ragadó zenei alkotását.
Richard Wagner korának híres zeneszerzője volt. A német zene hírnökének tartották. Gondolkodásmódja és politikai nézetei miatt viszont sokan bírálták. Hogy valójában ki is volt Richard Wagner, erről tudhatnak meg többet a mai adásban.
Felix Blumenfeld orosz zongoraművész és zeneszerző 1863. április 19-én, azaz 160 éve született. Manapság már nagyon kevesen ismerik és játsszák műveit, pedig alkotásai kiérdemelnék a maradandó örökség jelzőt.
Szergej Rahmanyinovval kapcsolatosan rengeteg anekdota keletkezett. Születésének évfordulója alkalmából hallhatnak is néhányat róla, majd ezen és csodás zenéje által megtudhatnak róla egy és mást.
Boccherini Minuetjét már mindenki hallotta valahol, hiszen az E-dúr vonóskvintettjének eme tételét gyakran felhasználják reklámok és filmek alap- ill. háttérzenéjének. Viszont nagyon kevesen tudják, hogy valójában ki is e híres mű szerzője. Születésének évfordulója alkalmából többet megtudhatnak a mai komolyzenei adásban.
A mai komolyzenei műsorban egy Szilveszter esti válogatással készültünk az Önök számára. B.Ú.É.K.!
Emlékeznek arra a jellegzetes dallamra, amit szinte mindenhol lehetett hallani? Hiszen bármikor megszólalt egy Nokia mobiltelefon, akkor hallhattuk azt a jellegzetes dallamot. Ez a dallam valójában egy komolyzenei mű részlete, melynek szerzője Francisco Tarrega, aki 170 éve pillantotta meg a napvilágot.
Ralph Vaughan Williams számunkra kevésbé ismert, a Brit – szigeten viszont a legnagyobb művészek közé sorolják. Többek közt ő szerezte II. Erzsébet királynő koronázási zenéjét. Róla és művészetéről pedig a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Sir Charles Villiers Stanfordról szinte semmit sem tud az utókor. A 20. században teljesen megfeledkeztek róla. A mai műsor során viszont újra felfedezzük az angol zene reneszánszának kezdeményezőjét.
Egy zenész elméjében szüntelenül szól a zene. Tehát egy zenész sohasem pihen, még nyaranta sem. Így valahány csodás komolyzenei mű éppen az év legmelegebb időszakában keletkezett. Ezek közül hallhatnak néhányat a mai komolyzenei műsorban.
Tudták, hogy a zenetörténet egyik legnagyobb zongoristájának és a romantikus zongoraminiatűrök mesterének, Chopinnek is volt példaképe?
Mi a közös a barokk zene egyik képviselője és a 20. század orosz zenéjének óriása között? Erről többet megtudhatnak a mai adásban.
Vangelis, a zenetörténet leghíresebb görög zeneszerzője 79 éves korában hunyt el egy franciaországi kórházban. A mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
A 21. században nagyon kevesen hallottak Germaine Tailleferre-ről, pedig a 20. század elején őt tartották az egyik legkiválóbb és legtermékenyebb női zeneszerzőnek. Ki is volt valójában Germaine Tailleferre? Róla és zenéjéről tudhatnak meg többet a mai komolyzenei adásban.
230 éve, 1792. február 29-én született Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnagyobb mestere. Pályafutása csúcsán állt, amikor 38 évesen, 38 sikeresen bemutatott operával a háta mögött teljesen felhagyott a komponálással. Ezután óriási vagyonából pazar körülmények között élt.
Liszt Ferenc szerint Schubert volt a „valaha élt legköltőibb zenész”. A „költőiségét” több mint 600 romantikus dalában, és megannyi hangszeres művében fejezte ki rövid élete során. Bohém életmódja miatt állandó anyagi bizonytalanságban élt. Viszont a „Schubertiádákon” szerzett barátai minduntalan támogatták őt. Rövid élete során kevés elismerést kapott. Majd csak a 31 éves korában bekövetkezett halála után kezdték igazán megbecsülni zenei hagyatékát.
Neveljaven email naslov