Jó napot kívánok! Most mégis miről beszéljek? Szeretnék már végre annyi minden másról, de újra nem marad más választás az e heti hazai hírek láttán. Szóval akkor ugorjunk neki: koronavírus-helyzet.

De először mégis külföldre: Portugália 88 százalék, Izland és Málta 82 százalék, Spanyolország 81 százalék, Dánia 77 százalék, Norvégia, Írország 76, Olaszország, Hollandia, Finnország 75, Franciaország, Belgium 74, Anglia 72, Svédország 70, Németország 68, Ciprus 67, Luxemburg 66, Litvánia 65, Ausztria, Svájc, Törökország 63, Görögország 62, de még Magyarország is azért 61, Észtország és Csehország 57, Szlovénia pedig 54,21 százalék. Vannak azért még olyan számok is az igazság kedvéért, hogy Lengyelország 52, Szlovákia, Szerbia, Horvátország 45, Koszovó 41, Montenegró 39, Oroszország, Albánia 33, Románia 29, Bosznia 20, Bulgária és Ukrajna 16. És hogy mi ez a rengeteg szám? Európa országainak listája a tekintetben, hogy a népesség hány százaléka kapta meg legalább első oltását, tehát mutatott egyáltalán hajlandóságot arra, hogy beoltassa magát. Nyugat-, Észak- és Dél-Európa országaiban 80 vagy 70, de legalább 65 százalékos ez az arány, ugyanakkor ez a szám földrajzilag a nyugattól távolodva és keletre haladva szabályosan és egyenletesen csökken.

Hogy miért lovagolok ezeken a számokon? Mert, ha mi nem 54 százalékon állnánk – és ezt a számot már így is elég keservesen, megszorító intézkedések árán tudtuk elérni – akkor egyszerűen nem lenne szükség erre a PCT, PC és maszkcirkuszra. Nem kellene az embereket megfélemlíteni, hanem enyhítésekről, további nyitásokról, lazításokról lehetne beszélni úgy, mint az ilyen tekintetben jobban teljesítő országokban. Én értem, hogy itt mi a baj, s hogy miért tüntetnek Ljubljanában, és hallottam a szegény fiatal lány esetéről is a héten. Na de, ahogy a szakma folyton ismételgeti: az előnyök felülírják a hátrányokat. Ezt vajon miért értette meg a nyugat-, észak- és dél-európai ember 80-tól 60 százaléka, és miért csak 50-40 vagy még kevesebb százaléka a közép- és kelet-európai embereknek? Bizonyára más gondok húzódnak a háttérben, az oltás beadatásának hajlandósága ugyanis csak egy a sok lehetséges tesztelési kellék közül.
Ahogy mondani szokták: a válságok sok mindent a felszínre hoznak, ilyenkor sosem csak a válságot kiváltó probléma kerül előtérbe. Minden egyes haláleset eggyel több az elfogadhatónál, de akkor is: a számok ebben az esetben – talán – nem hazudnak. Az Európai Unió lakosságának 67 százaléka már kapott egy oltást, a világ összlakosságának 45,3 százaléka is megkapta az első adagját.
Szlovéniában oly gyakran szoktuk magunkat azzal összehasonlítani, hogy milyen a helyzet Nyugat-Európában. Évek óta szeretnénk minden tekintetben mi is a nyugati országok szintjére érkezni, és velük összetartozni. Most felmerül a kérdés: valóban érettek vagyunk erre?