Az Egészségügyi, Környezeti és Élelmezési Nemzeti Laboratórium (NLZOH) eddig 6 esetben erősítette meg az új koronavírus angol válfaját, míg a dél-afrikai és brazil típussal még nem találkoztak. Szlovéniában a leggyakoribb az ún. B 1. 258. 17 vírusfajta, amely az esetek 78,5 százalékában jelen van. A sajtótájékoztatón a NIJZ részéről bemutatták a SI-PANDA kutatás hat szakaszának részeredményeit, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a covid-19 az idősebb populációban, a pandémia visszaszorítását szolgáló intézkedések pedig a fiatalabbakban hagynak jelentős nyomot.
A legfrissebb adatok szerint Szlovéniában a 7 napos fertőzés átlagértéke 766, a kórházban gyógykezelt covid betegek száma összesen 546 – mondta a kormányszóvivő, Maja Bratuša, ami azt jelenti, hogy továbbra is a narancssárga csomag intézkedései maradnak hatályban. Február 23-án 22 613 gyorstesztet és 5 316 PCR tesztet végeztek el, ebből 1 089, azaz 20,5% pozitív volt. A kórházban ápoltak közül összesen 105-en intenzív gyógykezelésre szorultak, 10 személy elhunyt.
Tjaša Žohar Čretnik, az Egészségügyi, Környezeti és Élelmezési Nemzeti Laboratórium (NLZOH) igazgatója bemutatta azt a nemzeti stratégiát, amelyet más intézményekkel együtt valósítanak meg az új koronavírus új típusainak követése szándékával.
A NIJZ epidemiológiai szempontból, a NLZOH, az Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete és a ljubljanai Pediátriai Klinika Laboratóriuma pedig a humán mintakövetéssel, a szennyvízben és a kórházakban levett mintákból, míg az Állategészségügyi Egyetem az állattenyésztésben előforduló lehetőségekkel foglalkozik.
A nemzeti laboratóriumban 1 096 mintából 6 esetben erősítették meg a koronavírus angol válfajának jelenlétét. Szlovéniában a leggyakrabban, az esetek 78,5%-ában az ún. B 1. 258.17 van jelen, amely a többi európai államban is gyakori.
Ada Hočevar Grom, a NIJZ szakmunkatársa a SI-PANDA tanulmányról beszélt
Ez idáig hat ízben végeztek el körkérdést a lakosság körében az életre gyakorolt változásokról a pandémia idején. Elsősorban az emberek viselkedése érdekelte őket, s arról érdeklődtek, mennyire érzik a „pandémiás kimerültséget”. A kérdéseket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javallata alapján alakították ki, s ezek szerint valósítják meg a kutatást más országokban is. A 18-74 éves korosztályúak tavaly december 4-től hat ízben válaszoltak a kérdésekre, s alkalom adtán más-más volt az, ami a legjobban zavarta őket. Valamennyiszer a megkérdezettek több mint 90%-a azt állította, hogy visel arcmaszkot, betartja az egymásközti távolságot. A legkevesebbszer betartott védőintézkedés a felületek fertőtlenítése volt. A harmadik körben a társalgásra elrendelt tilalom betartása bizonyult a leginkább elhanyagoltnak, ami talán annak a következménye, hogy ez a karácsonyi ünnepkör táján volt. A kutatók később ismét „fegyelmezettebb” állapotokról kaptak adatokat. Érdekességként hadd említsük meg a 6. körben, február 15-én a narancssárga fázis bevezetésekor a kérdőíven a legnagyobb támogatottságot élvezett a községközti mozgáskorlátozási tilalom feloldása, ami mindvégig a legjobban zavarta a kutatás résztvevőit. Nagy örömnek számított az iskolák megnyitása is. A legkisebb megértést kapta azonban az éjszakai mozgástilalom további érvényben maradása. Az is érdekes, hogy az emberek az intézmények közül magas bizalommal vannak az orvosok, kórházak és munkaadók iránt. Vagy például, hogy a megkérdezettek 69%-a biztos abban, hogy a covid-19 elleni védőoltással vissza lehet szorítani a járványt. Sajnos azonban az elmúlt időszakban az emberek 45%-a bevallotta, hogy kevesebbet mozgott, a 33%-a a kelleténél kevesebbszer ment az orvoshoz, egyharmaddal többen táplálkoztak egészségtelenül, s az emberek 18%-a a kelleténél többet ivott.
A szakemberek szerint az egészségügyi állapot a pandémia után a korábbihoz viszonyítva romlani fog. Külön gond a lelki épség. Úgy vélik, hogy a covid az idősebbekben, az intézkedések következményei pedig a fiatalabbakban hagynak érezhető nyomot.
