Tegnap 4 469 személyt teszteltek, ebből 532 volt pozitív, ami 11,9%-ot tett ki. 368 személyt gyógyítanak koronavírussal kórházban, 110-et ápolnak intenzív osztályon. 5 személy vesztette életét. A hétnapos fertőzöttségi átlag 417.

Nuška Čakš Jager, a Közegészségügyi Intézet Járványügyi Központja vezetőjének helyettese elmondta, hogy Szlovéniában a 14 napos fertőzöttségi arány 312 személyt mutat, ami Európában 277-et tesz ki. A fertőzések továbbra is a családon belül történnek meg a leggyakrabban. A pozitív tesztek aránya 12% körül mozog, és továbbra is csökkenőben van, kivéve a 15 és 24 év közötti korosztályt. Az idősotthonok közül egyben alakult ki gócpont, de tekintettel az átoltottságra, valamennyien enyhébb tünetekkel vagy tünetmentesen viselik a fertőzést.

Dr. Marta Grgič Vitek, a Közegészségügyi Intézet oltási programjának koordinátora elmondta, hogy Szlovéniába eddig a legnagyobb arányban a Pfizer oltóanyagot szállították be, az AstraZeneca ennek a mennyiségnek a kb. egynegyedét teszi ki, a legkevesebbet a Modernából és a Jansenből használtak fel. A covid-követő oldalán valamennyi adatot részletesen feltüntetnek azok számára, akiket ez érdekel. Az országban eddig a lakosság 27%-a lett beoltva az első adaggal, míg mind a két oltást 14,2% kapta meg. A nők 29,2%-a, a férfiaknak pedig a 25,2%-a van beoltva. Ezek a különbségek már nem olyan nagyok, mint egy hónappal ezelőtt voltak. A 70 év feletti korosztály relatíve magasan átoltott, 60 év felett is meghaladja az 50%-ot az átoltottság, miközben az 50 és 60 év közötti korosztályban igen alacsonyak a mutatók. Régiónként nagyon különböző az átoltottság, helyenként ez meghaladja a 30%-ot. A Muravidéken ez 12% körül mozog.
Megvizsgálták a mellékhatásokat is, a Pfizernél 2 600 esetben jegyeztek ilyet, ami kb. fél százalékot tesz ki, a Moderna esetében, amelyből jóval kevesebb adagot használtak fel, ez egy ezrelék. Az AstraZeneca esetében a legmagasabb volt az arány, és 1,3%-ot tett ki. A Jansennél 0,2%-ban mutatkoztak mellékhatások. Ezek a tünetek a legtöbbször lokális reakciót jelentettek az oltás helyén. Komoly mellékhatást, amely veszélyezteti az életet, az oltás megkezdésétől május 16-áig 1,7%-ban jegyeztek a Pfizer esetében, 5,2%-ot a Moderna és az AstraZeneca esetében ez 1% körül mozgott.
A legújabb ajánlások az oltásokra vonatkozóan: a Pfizer esetében 3 hét után oltanak, a Moderna esetében 4 hetet követően, az AstraZenacánál 12 hét a gyakorlat, de a 4. hét után már felvehető a második adag, ugyanakkor az oltás kitolódhat a 12. hétig is. A nagyobb hatás érdekében a hosszabb intervallum a javasolt.

Azoknak, akik átestek a betegségen, már nem javasolják a két adaggal történő oltást, mint korábban. A vakcinát a fertőzést követő 6. hónapban ajánlatos felvenni, noha ezt megtehetik azonnal, amint elhagyták a karantént. A szervezetben azonban annyi antitest van, hogy gyakorlatilag erre nincsen szükségük. Aki az első vakcinációt követően betegedett meg, annak a következő 6 hónapon belül javasolják az oltás ismétlését.
Azok esetében, akiket az első körben oltottak be, lassan lejár a 6 hónapos védelem. Ennek ellenére továbbra is a kétszeri oltás a javallott azon oltószerekből, amelyeknél az egyszeri revakcinációt irányozták elő. A harmadik oltást nem javasolják az őszi időszak előtt. Feltételezhető, hogy a digitális zöld kártyával huzamosabb ideig tartó védettséget irányoznak elő, mint a 6 hónap. A védettségi igazolvány várhatóan júniusban kerülne forgalomba, de nem tudni, hogy a hónap elején vagy a végén – hangzott el a kormány ma délelőtti sajtótájékoztatóján.