Javaslatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Új esztendő, új témák; régi műsor, régi, viszont szebbnél szebb zenével.
Anton Rubinstejn a 19. század egyik legnagyobb zongoraművésze, zeneszerzője, karmestere és tanára volt. Sajnos hírneve és művei háttérbe szorultak, sőt halála után feledésbe is merültek. Hogy valójában ki is volt ő, és mit alkotott, erről tudhatnak meg többet a mai komolyzenei műsorban.
Seress Rezső zeneszerző, zongoraművész, a Horthy-korszak egyik legnagyobb hatású előadója, aki Szomorú vasárnap című slágerével vált világszerte híressé, 1889. november 3-án született Budapesten. Dalait többen ismerték, mint őt magát. Apró termetű, észrevétlen kis ember volt, fél kézzel játszott, a másikkal a ritmust vezényelte, s énekelt hozzá, alig hallhatóan, rekedten, szinte csak magának mondta a szöveget. Ha kérdezték tőle, hogy tényleg ő szerezte-e a régi híres slágereket, szégyenlősen mosolygott: „Fél kézzel írtam.” Pedig kottát olvasni nem tudott, még a hangokat is hallás után kereste ki a jobb keze két ujjával, hiszen zongorázni sem tanult soha, de a füstös, borgőzös kocsmákban, ahová élni járt, este hattól hajnalig olyan hangulatot teremtett, hogy ország-világ csodájára járt. Mindig és mindenkinek a mosolygós arcát mutatta, pedig szíve tele volt szomorúsággal. Ki volt ő valójában, és mivel tudta így elbűvölni a közönséget? Erről többet megtudhatnak komolyzenei műsorunkban.
Életünket keresztül-kasul szövi a zene a bölcsőtől a sírig. A zene, ami az ember legősibb kifejezési formája, eszköze, amely ősibb, mint a nyelv. Még írni se tudott az emberiség, amikor a hang és a szó a hatalmába kerítette. Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésére október 1-jét a Zene Világnapjának nyilvánította. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. A közelgő Zene Világnapja alkalmából a mai komolyzenei műsorban a megszokottnál több csodás zene vár Önökre. Tartsanak velünk!
1920. augusztus 29-én született Charlie Parker Jr., a jazztörténet egyik legnagyobb zenésze és szaxofonosa. Elsősorban neki köszönhető a jazz különválása a tánczenétől. Ekkor vált a jazz, mint egyszerű szórakoztató zene elismert művészetté. Rövid életéről és nagysikerű műveiről a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Egy zongorán megszólaltatott hang hamar lecseng. Ezzel szemben egy Bösendorfer-zongora billentyűi leütésekor a lágy, bársonyos zongorahang lassacskán vesz búcsút az érzékeny fültől, hiszen minden egyes Bösendorfer lassan, gondosan és precízen készül a majdnem 200 éves hagyománnyal rendelkező bécsi zongoragyárban. Ignaz Bösendorferről, a világ egyik legjobb minőségű zongoráinak megteremtőjéről és zongoráiról többet megtudhatnak a Komolyan a zenéről című műsorunkban.
Sajnos az emberek többsége csupán a kánkánt ismeri tőle, pedig mind a 102 zeneműve zseniális és utánozhatatlan alkotás. 195 éve született a francia operett megteremtője, Jacques Offenbach, kinek zenéjére jellemző a finoman stilizált deklaráció és a táncszerű dallamok alkalmazása. Dallamalkotását illúzió nélküli, kifogyhatatlan, pimasz, olykor az alpárisággal is kacérkodó zenei humor jellemzi. A francia szórakoztató zene atyjáról és műveiről többet megtudhatnak a mai komolyzenei műsorban.
A klasszikus balett több száz éves hagyományokon alapuló színpadi technika, amely rövid idő alatt nem sajátítható el. Saját rendszerbe foglalt mozdulatnyelv, amely az anatómiát „meghazudtoló” pozíciókból és pózokból áll. Önkontrollt és nagyfokú fizikai megterhelést igénylő műfaj. Ezért a klasszikus balett a legjobb alap bármilyen tánc későbbi elsajátításához, illetve a testtudat és szép testtartás megtanulásához. Hol és hogyan alakult ki ez a tánctechnika? Mikor vált önálló műfajjá? Kik voltak a leghíresebb balettzeneszerzők? Ezekre és egyéb felmerülő kérdésekre kaphatnak választ az elkövetkezendő 50 percben.
Neveljaven email naslov