Átmeneti nyugalom a nyugtalanságban. A Mura Köztársaság ahogy megalakul, úgy meg is szűnik, Tkálecz maga meglép, és valószínűtlen helyen bukkan fel újra. Közben a békekonferencián lassan kirajzolódnak az új határok…

A Slavič által a békekonferencia részére készített térképen (amely az 1890-es népszámlálás etnikai viszonyait ábrázolja a Muravidék térségében), pirossal megjelöltük a Johnson tervének államhatár-javaslatát, amely később ténylegesen határvonallá minősült. Forrás: Göncz László: A muravidéki magyarság 1918-1941. 2001.

Tkálecz Vilmos (vagy Vilmoš Tkalec) és első felesége, Margit egy, az első világháború végén készült fényképen. Forrás: Pokrajinski muzej Murska Sobota (Muravidéki Területi Múzeum, Muraszombat)

Douglas Wilson Johnson őrnagy (1878-1944), a Columbia Egyetem földrajzprofesszora, aki 1919 májusában, Slavič gondosan elkészített háttéranyaga alapján, javaslatot formált az ún. muravidéki határvonalra. A Mura és a Rába folyók vízválasztójára alapozott javaslatot a Területi Bizottság (majd később a békekonferencia legfelsőbb tanácsa is) elfogadta. (Forrás: Uroš Lipušček – Prekmurje v vrtincu pariške mirovne konference 1919. Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija 2019. 71.p.)

André Tardieu (1867-1945), a párizsi békekonferencián a Területi Bizottság elnöke, később francia miniszterelnök, aki erőteljesen támogatta Johnsonnak a Mura mente hovatartozását eldöntő államhatárra vonatkozó javaslatát. (Forrás: Uroš Lipušček – Prekmurje v vrtincu pariške mirovne konference 1919. Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija 2019. 68.p.)