Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Maradnak a könyvek az asztalon és néhány hangfelvétel a rádió archívumában. Mai adásunkban dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanárra, íróra, költőre dr. Bence Lajos irodalomtörténész emlékezik. A folytatásban Pisnjak Atilla művészettörténész, a Lendvai Galéria-Múzeum munkatársa bemutatja azokat az alkotásokat, amelyek a lendvai vár padlásterének felújított részlegében láthatók. Ezek az alkotások idén és tavaly készültek a nemzetközi bronzöntő művésztelepen. Stílusban, tartalomban rendkívül változatos kisplasztika-gyűjteményről lesz szó.
Maradnak a könyvek az asztalon és néhány hangfelvétel a rádió archívumában. Mai adásunkban dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanárra, íróra, költőre dr. Bence Lajos irodalomtörténész emlékezik. A folytatásban Pisnjak Atilla művészettörténész, a Lendvai Galéria-Múzeum munkatársa bemutatja azokat az alkotásokat, amelyek a lendvai vár padlásterének felújított részlegében láthatók. Ezek az alkotások idén és tavaly készültek a nemzetközi bronzöntő művésztelepen. Stílusban, tartalomban rendkívül változatos kisplasztika-gyűjteményről lesz szó.
A LESZSZ Társulat a hétvégén újabb darabbal mutatkozott be. Ezúttal Spiró György Csirkefej című tragédiáját állították színpadra Mess Attila rendezésében. A történet napjainkban játszódik, és olyan társadalmi problémákra világít rá, mint a magány, a kommunikáció hiánya és a sanyarú emberi sorsok. Felkavaró, de egyben elgondolkodtató előadás. Műsorunk fókuszában a LESZSZ Társulat és a Csirkefej.
Az elmúlt hétvégén ünnepelték Dobronakon a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület megalakulásának 70., valamint a Dobronaki Nótázók férfikórus 25. évfordulóját. A neves jubileum alkalmából a dobronaki kulturális élet formálóival beszélgettünk.
A múlt héten már hírt adtunk arról, hogy megjelent Szomi Béla: Nyisd ki az ablakod című, második magyar nyelvű verseskötete, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet támogatásával. A Lendvai Könyvtárban a szerzővel Bence Lajos, József Attila-díjas költő, a kötet szerkesztője, Szemes Péter irodalomtörténész, az utószó egyik szerzője beszélgetett, valamint Hermann László, képzőművész, akinek munkái díszitik a könyvet. Az ott rögzítettekből következnek a mai adásunkban részletek.
Szőke Zoltánnal hosszú éveken keresztül „barátkozhatott” a közönség a televízió képernyőjén keresztül a népszerű (Barátok közt című) sorozatban. A múlt hét végén a Hőhullám című előadásban láthatta a muravidéki közönség a népszerű színművészt, aki hajdanában, mint az Újvidéki Színművészeti Akadémia hallgatója évfolyamtársaival a Tanyaszínház előadásaival járta be a környéket…
A vallások és a kultúrák közötti összefonódások elkerülhetetlenek, és hogy ez miért éppen így a jó, ahogy van, hamarosan kiderül!
120 évvel ezelőtt hunyt el E. Dervarics Kálmán, akit az első alsólendvai helytörténészként tartanak nyilván. Mai adásunkhoz dr. Halász Albert: E. Dervarics Kálmán naplója című, a héten bemutatott kiadványa kínálja a témát….
A hétvégén előadóesttel emlékeztek meg a muravidéki magyarok az aradi vértanúkról. Göncz László történész révén kiderült, hogy Alsólendva és híres szülötte Zala György szobrászművész is szervesen kapcsolódott az eseményekhez. Az első perceket e témának szenteljük. Majd Miklavžin Bošnak Alenka illusztrátor kiállításáról szólunk. Történetek kezdet és vég nélkül című tárlata a Bánffy Központban látható.
A kiadványban négy muravidéki fiatal jóvoltából Banutai Eva Maria, Car Anna, Sečko Zsuzsanna és Vörös Tibor vallomásait olvashatjuk.
A Zsidó Kultúra Európai Napjai programsorozat keretében a lendvai zsinagógában Szomi Béla és vendégei adtak koncertet. Az estén zsidó dalokat hallhatott a közönség, de muravidéki kötődésű dallamok is felcsendültek. Szomi Bélával beszélgetünk.
Szeptemberben megkezdődött az új színházi évad. A magyar bérletes program első előadása a Bánfalvy Stúdió: Funny Money című vígjátéka volt.
Október végére tervezik Spiró György: Csirkefej című tragédiájának a bemutatóját. A történet az eredeti művel ellentétben a 80-as évek helyett napjainkban játszódik, így a rendező kiiktat részeket, de a kulcskérdések, amelyek a történetből kibontakoznak, a darabban maradnak.
Jó napot kívánok a keddi Horizont-műsor hallgatóinak! Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egykori színházigazgató, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítója az egyik legtermékenyebb magyar drámaíró, akinek Az imposztor, a Koccanás és a Csirkefej című drámái nagy sikert arattak. Ez utóbbit láthatjuk október végén a LESZSZ Társulat előadásában. A darabot Mess Attila rendezi, aki megannyi, műfajilag változatos, sikeres előadást követően vállalta a feladatot. Örömmel jelenthetem be, hogy régi ismerősünkkel következik a beszélgetés első része.
„A kép akkor is működik, ha nem értjük”, mert „nem is igazán az a fontos, hogy a művész mit üzen, hanem amit a kép üzen” – mondja dr. Hagymás István pszichiáter, aki hivatásbeli tudásához hozzárendelve azt a gazdag ismeretanyagot, amit a művészet és a világ dolgainak ismeretéből merített, amikor több, mint húsz évvel ezelőtt megírta Az alsólendvai csillag című monográfiáját Gálics István grafikusművészről.
A kép akkor is működik, ha nem értjük, mondja dr. Hagymás István pszichiáter, aki képzettsége, valamint személyes megérzései által gazdagítva írta meg már több, mint két évtizede Az alsólendvai csillag, Gálics István című könyvét, amely a korán eltávozott nemzetközi hírű grafikusművész és barát pályájának sajátos értelmezése.
Két téma kerül a mai adásunkba: az egyik beszélgetés egy irodalmi esten készült a lendvai könyvtárban, ahol Gál Zsuzska költészetét mutatták be, a hét elejétől pedig a Dobronoki György-házban látható a Vino-Art művésztelep kiállítása, amely a 20 éves múltat idézi.
Mai adásunkban egy olyan színházi előadásról hallhatnak, amelynek társulatát a muravidéki közönség mindig örömmel fogadta. A darab címe mögött, amellyel ezúttal érkeztek, azonban már az alkohol és más szenvedélyek által bomlásnak induló társadalom kórtörténete rejlik.
Cár Jenő a muravidék ünnepelt művésze, aki nemcsak a színpadon és a filmvásznon alakít nagyot, hanem a mindennapokban is. Ez azt jelenti, hogy a szakmája szenvedélyes szeretetén túl szabad perceiben is alkot. Elsősorban ír, lírát és prózát, szlovénül és magyarul. Ugyanakkor kettős kötődéssel ragaszkodik szülőföldjéhez, a Muravidékhez, és a muravidékiek hasonló szeretettel és tisztelettel követik életpályáját, és olvassák könyveit. Az elmondottakat igazolta legutóbbi irodalmi estje a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtárban.
Lendván és környékén, de talán a Muravidéken is jól ismerik a Vita kamarakórus repertoárját, tagjai pedig közelebbi és távolabbi ismerőseinkhez tartoznak. Éppen ezért fellépéseik mindig látogatottak. Népszerűségük egyik titka, hogy nyitottak az újításra. Erről legutóbbi koncertjükön is meggyőződhettünk.
Köszöntöm a Horizont pénteki műsorának hallgatóit, amely a múzeumi világnaphoz kötődő két kiállításnak ad bő negyedórát. Szabó Márk kollégám ügyesen gazdálkodott a rendelkezésre álló idővel, így megannyi érdekességet tudhatnak meg az egykori Lendvai Ernyőgyárról, mint ahogyan Ernst Fuchs fantasztikus realizmusáról is.
A múlt héten a maribori minorita kolostorban Grecsó Krisztián íróval találkozhattak az idei Petőfi Sándor tanulmányi verseny díjazottjai. Az esemény szervezője a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke volt. A beszélgetés során részletesen szóltak a Vera című ifjúsági regényéről, amit az idei versenyhez választottak. Mivel a történet egy tizenegy éves, a serdülőkor küszöbén álló kislány szemszögéből mutatja meg az őt körülvevő, másításokkal, elhallgatásokkal, titkokkal terhes világot, óhatatlanul a szerző Isten hozott című, első regényével mutatkozó párhuzamokra figyelhet fel az olvasó. Megjelenik a holokauszt-trauma, az 50-es évek pogromjai, a 80-as évek rendszerváltás előtti feszültsége. Az íróval készült beszélgetés következik. A múlt héten a maribori minorita kolostorban Grecsó Krisztián íróval találkozhattak az idei Petőfi Sándor tanulmányi verseny díjazottjai. Az esemény szervezője a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke volt. A beszélgetés során részletesen szóltak a Vera című ifjúsági regényéről, amit az idei versenyhez választottak. Mivel a történet egy tizenegy éves, a serdülőkor küszöbén álló kislány szemszögéből mutatja meg az őt körülvevő, másításokkal, elhallgatásokkal, titkokkal terhes világot, óhatatlanul a szerző Isten hozott című, első regényével mutatkozó párhuzamokra figyelhet fel az olvasó. Megjelenik a holokauszt-trauma, az 50-es évek pogromjai, a 80-as évek rendszerváltás előtti feszültsége. Az íróval készült beszélgetés következik.
Neveljaven email naslov