Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Mire is emlékezünk, miért öltünk ünneplőt ezen a napon, és miért tűzzük ki büszkén a nemzeti kokárdát? 1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom, amelynek jelszava az: egyenlőség, szabadság, testvériség volt. A „Pilvax-kör”, amelyhez többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula is tartozott, előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később, a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül nyomtattak ki. Ezzel született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg átvonult Budára, ahol életbe léptették a 12 pontba foglalt követeléseket: békét, szabadságot, egyetértést, szabad sajtót. A forradalom utáni szabadságharcban számtalan bátor ember életét vesztette, a szabadságért sok vér elfolyt. Ezekre az eseményekre emlékezünk március 15-én, több évtizede már a külhoni magyar közösségek körében is. Ezt tesszük mi, szlovéniai magyarok is. Méltóképpen hajtunk fejet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagyjai előtt, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy szabadságunk nem magától értetődő, hogy megmaradásunk, örökségünk és anyanyelvünk az összefogás, a kitartás és a tenni akarás függvénye. Mai nemzetiségi műsorunkban a Hodoson, Domonkosfán és Ljubljanában megtartott megemlékezések tartalmából szemezgetünk.
354 epizod
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
Mire is emlékezünk, miért öltünk ünneplőt ezen a napon, és miért tűzzük ki büszkén a nemzeti kokárdát? 1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom, amelynek jelszava az: egyenlőség, szabadság, testvériség volt. A „Pilvax-kör”, amelyhez többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula is tartozott, előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később, a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül nyomtattak ki. Ezzel született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg átvonult Budára, ahol életbe léptették a 12 pontba foglalt követeléseket: békét, szabadságot, egyetértést, szabad sajtót. A forradalom utáni szabadságharcban számtalan bátor ember életét vesztette, a szabadságért sok vér elfolyt. Ezekre az eseményekre emlékezünk március 15-én, több évtizede már a külhoni magyar közösségek körében is. Ezt tesszük mi, szlovéniai magyarok is. Méltóképpen hajtunk fejet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagyjai előtt, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy szabadságunk nem magától értetődő, hogy megmaradásunk, örökségünk és anyanyelvünk az összefogás, a kitartás és a tenni akarás függvénye. Mai nemzetiségi műsorunkban a Hodoson, Domonkosfán és Ljubljanában megtartott megemlékezések tartalmából szemezgetünk.
Tájházakat újítanak fel, illetve újakat alakítanak ki a szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium támogatásával. Ennek keretében a két legnagyobb projekt a domonkosfai és a völgyifalusi tájház.
Beszélgetés Horváth Ferenccel, a magyar nemzeti közösség új parlamenti képviselőjével arról, hogy az országgyűlésben milyen politikát folytat, mely témák felvetését tűzte ki célul, és milyen szerepet vállal a kormányalakításnál?
Június 3-án, vasárnap országgyűlési választások lesznek Szlovéniában. A magyar nemzetiségi képviselői helyre ketten, Horváth Ferenc és Sobočan Gabriela jelöltették magukat. Hogyan adjuk le szavazatunkat, hogy voksunk érvényes legyen?
A Szlovén Kormány elfogadta a nemzetiségileg vegyesen lakott községek és a községi nemzeti közösségek finanszírozásáról szóló kormányrendeletet, amelyben nem vette figyelembe a magyar nemzeti közösség javaslatait és véleményét. Ezzel kapcsolatosan kértük ki a nemzeti közösség néhány képviselőjének véleményét.
Jövő héten jelenik meg a magyar nemzeti közösség gazdasági alapja serkentési programjának pályázata. Beszélgetés Szabó Líviával, a program koordinátorával.
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
Göncz László nemzetiségi országgyűlési képviselő 10 évig képviselte a muravidéki magyar közösséget a parlamentben. Az egy évtized eredményeiről, a parlamenti munkájáról kérdezzük.
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési szakasza utáni teendők. A Bánffy Központban megnyílt az Őshonos magyar közösségek a Kárpát-medencében című kiállítás. A MMÖNK küldöttsége a szombathelyi és a muraszombati püspöknél.
Szlovéniában június 3-án tartanak országgyűlési választásokat. Az „oktatási projekt” keretében közös iskolanapot tartottak. Megvannak a BGA A magyar kultúráért és oktatásért pályázat eredményei.
Országgyűlési választások Magyarországon. A Takarékpénztártól a Főkonzulátusig – új kiadvány az épületről.
Megvan a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezéshez szükséges több mint egymillió aláírás. Kissné Köles Erika lesz a Magyarországon élő szlovén nemzetiség parlamenti szószólója a következő mandátumban is.
Lendva multikulturális, többnemzetiségű város, amelyet a szlovén és a magyar kultúra és hagyományok mellett más nemzetek öröksége is gazdagít. E heti műsorunkban a Pomurje Horvát Művelődési Egyesület életébe nyerhetnek betekintést, amely immár 13 éve gazdagítja Lendva kulturális, idegenforgalmi és gasztronómiai kínálatát.
Kedd óta Szlovéniának már csak ügyvezető kormánya van. Mit jelent ez a nemzeti közösségeket érintő kérdéseket illetően? Milyen év van a Lendva Községi MNÖK mögött?
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
A Muravidéken milyen volt az érdeklődés a Szülőföldön magyarul nevelési-oktatási támogatás iránt? A Dobronak Községi MÖNK 2017. évi zárszámadásáról.
Lendván járt Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter. A szlovén országgyűlés első olvasatban elfogadta a Szlovénia területén élő, az egykori Jugoszlávia nemzeteinek és nemzetiségeinek számító kisebbségi közösségek kulturális jogait szabályozó törvényjavaslatot.
Egyeztetés a nemzetiségileg vegyesen lakott községek és a községi magyar önkormányzatok társfinanszírozásáról szóló kormányrendeletről. A Szlovén RTV magyar nyelvű stúdióinak jubileumi évéről.
A szlovén kultúra ünnepe alkalmából Ropos Mártonnal, a Magyarországi Szlovén Önkormányzat elnökével beszélgetünk a Rába-vidéki szlovén közösség helyzetéről, fejlődéséről, problémáiról.
A közszolgálatot végző vállalatok kétnyelvű kommunikációjáról. Hogyan oldja meg ezt a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő két közművállalat?
Neveljaven email naslov