Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
A mai műsorban felcsendülnek a 2018-as év nyári komolyzenei toplistájának legjobb zeneszámai. Sok szeretettel várom Önöket a rádiókészülékek mellé.
158 epizod
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A mai műsorban felcsendülnek a 2018-as év nyári komolyzenei toplistájának legjobb zeneszámai. Sok szeretettel várom Önöket a rádiókészülékek mellé.
Bartók Béla a zene mellett nagy érdeklődéssel foglalkozott természeti környezetével, selyemhernyókat is tenyésztett. Közismert volt természetszeretete. Édesanyjának, Voit Paulának köszönhette sokoldalú érdeklődését. Mindemellett ő volt Béla első zenetanára is. Bartókné gyermekeit példás nevelésben részesítette, különös pontosságra és rendszeretetre szoktatva őket. Így ismerte Bartókot, a művészt mindenki: pedánsnak és rendszeretőnek. Bartók Béla halálnak 70. évfordulója alkalmából a mai komolyzenei műsorban róla és csodálatos műveiről fogunk megemlékezni.
Augusztus 10-én a zenészek Alexander Glazunovról, az orosz késő romantika egyik legnagyobb alakjáról emlékeztek meg. Liszt Ferenc a következőt mondta róla: „erről a komponistáról az egész világ beszélni fog”. Sajnos azonban Liszt Ferenc szavai nem valósultak meg, a világ nagyon hamar elfeledte őt. Hogy miért így történt, és ki is volt Alexander Glazunov, erről tudhatnak meg többet a műsorból.
Szerte a világon, az idei nyári zenei fesztiválokon Carl Orff egyik legjelentősebb műve, a Carmina Burana előadásával tisztelegnek a zeneszerző emléke előtt. Immár 120 éve, hogy a német zeneszerző, zenetanár, rendező, a 20. századi zenetörténet egyik legkülönlegesebb alakja megpillantotta a napvilágot. Ezen alkalomból készült a mai komolyzenei műsor is.
Kihalóban a táncművészet legnagyobb műfaja? Pedig nemcsak szükség, hanem igény is volna rá. Ezt bizonyították a szlovén balett egyesület ifjú tehetségei a 24-i előadáson, amelyet a Lendvai Színház- és Hangversenyteremben tekinthettünk meg. E fantasztikus élmény folytatásaként keletkezett a mai komolyzenei adás is.
»Mi a fontos az életben? Kaland, romantika és egy jó szivar.« E hitvallás szerint élt és alkotott Isaac Albeniz, a spanyol romantika egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze és zeneszerzője. Életének fordulatos napjairól és az Ibériai-félsziget lenyűgöző dallamvilágáról tudhatnak meg többet az MMR komolyzenei műsorában.
Johann Sebastian Bach, a barokk zene atyja, több mint 1000 szerzeményt hagyott az utókor számára. Szinte kétnaponta gyártotta a zseniálisabbnál zseniálisabb harmóniákkal teli műveket. A fiai gyakran segítettek édesapjuknak, hiszen öregkorára már szinte teljesen megvakult. Felesége pedig szorgalmasan másolgatta férje kéziratait. De valójában csak másolgatta, vagy néha ő is belekomponálta zenei elképzeléseit?
Művei mély filozófiával és spiritualitással telítettek; tanító jellegük miatt zeneszerzők nemzedékeire hatottak, többek között Wolfgang Amadeus Mozartra is. Johann Sebastian Bachról, a barokk zene egyik legnagyobb óriásáról mindenki hallott, ennek ellenére műveit kevesen ismerik. Születésének 330. évfordulója alkalmából a mai komolyzenei adásban leghíresebb művei fognak felcsendülni.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
Anton Rubinstejn a 19. század egyik legnagyobb zongoraművésze, zeneszerzője, karmestere és tanára volt. Sajnos hírneve és művei háttérbe szorultak, sőt halála után feledésbe is merültek. Hogy valójában ki is volt ő, és mit alkotott, erről tudhatnak meg többet a mai komolyzenei műsorban.
Seress Rezső zeneszerző, zongoraművész, a Horthy-korszak egyik legnagyobb hatású előadója, aki Szomorú vasárnap című slágerével vált világszerte híressé, 1889. november 3-án született Budapesten. Dalait többen ismerték, mint őt magát. Apró termetű, észrevétlen kis ember volt, fél kézzel játszott, a másikkal a ritmust vezényelte, s énekelt hozzá, alig hallhatóan, rekedten, szinte csak magának mondta a szöveget. Ha kérdezték tőle, hogy tényleg ő szerezte-e a régi híres slágereket, szégyenlősen mosolygott: „Fél kézzel írtam.” Pedig kottát olvasni nem tudott, még a hangokat is hallás után kereste ki a jobb keze két ujjával, hiszen zongorázni sem tanult soha, de a füstös, borgőzös kocsmákban, ahová élni járt, este hattól hajnalig olyan hangulatot teremtett, hogy ország-világ csodájára járt. Mindig és mindenkinek a mosolygós arcát mutatta, pedig szíve tele volt szomorúsággal. Ki volt ő valójában, és mivel tudta így elbűvölni a közönséget? Erről többet megtudhatnak komolyzenei műsorunkban.
Életünket keresztül-kasul szövi a zene a bölcsőtől a sírig. A zene, ami az ember legősibb kifejezési formája, eszköze, amely ősibb, mint a nyelv. Még írni se tudott az emberiség, amikor a hang és a szó a hatalmába kerítette. Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésére október 1-jét a Zene Világnapjának nyilvánította. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. A közelgő Zene Világnapja alkalmából a mai komolyzenei műsorban a megszokottnál több csodás zene vár Önökre. Tartsanak velünk!
1920. augusztus 29-én született Charlie Parker Jr., a jazztörténet egyik legnagyobb zenésze és szaxofonosa. Elsősorban neki köszönhető a jazz különválása a tánczenétől. Ekkor vált a jazz, mint egyszerű szórakoztató zene elismert művészetté. Rövid életéről és nagysikerű műveiről a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Egy zongorán megszólaltatott hang hamar lecseng. Ezzel szemben egy Bösendorfer-zongora billentyűi leütésekor a lágy, bársonyos zongorahang lassacskán vesz búcsút az érzékeny fültől, hiszen minden egyes Bösendorfer lassan, gondosan és precízen készül a majdnem 200 éves hagyománnyal rendelkező bécsi zongoragyárban. Ignaz Bösendorferről, a világ egyik legjobb minőségű zongoráinak megteremtőjéről és zongoráiról többet megtudhatnak a Komolyan a zenéről című műsorunkban.
Sajnos az emberek többsége csupán a kánkánt ismeri tőle, pedig mind a 102 zeneműve zseniális és utánozhatatlan alkotás. 195 éve született a francia operett megteremtője, Jacques Offenbach, kinek zenéjére jellemző a finoman stilizált deklaráció és a táncszerű dallamok alkalmazása. Dallamalkotását illúzió nélküli, kifogyhatatlan, pimasz, olykor az alpárisággal is kacérkodó zenei humor jellemzi. A francia szórakoztató zene atyjáról és műveiről többet megtudhatnak a mai komolyzenei műsorban.
A klasszikus balett több száz éves hagyományokon alapuló színpadi technika, amely rövid idő alatt nem sajátítható el. Saját rendszerbe foglalt mozdulatnyelv, amely az anatómiát „meghazudtoló” pozíciókból és pózokból áll. Önkontrollt és nagyfokú fizikai megterhelést igénylő műfaj. Ezért a klasszikus balett a legjobb alap bármilyen tánc későbbi elsajátításához, illetve a testtudat és szép testtartás megtanulásához. Hol és hogyan alakult ki ez a tánctechnika? Mikor vált önálló műfajjá? Kik voltak a leghíresebb balettzeneszerzők? Ezekre és egyéb felmerülő kérdésekre kaphatnak választ az elkövetkezendő 50 percben.
1926. április 25-én egy olyan opera ősbemutatójára került sor a milánói Scalában, amely mindmáig az operairodalom egyik legcsodálatosabb alkotásának számít. Az opera öregedő, beteg testű szerzője, amikor utolsó művészi tettére ajzotta föl képzeletét, nagyot akart alkotni, nagyobbat, mint bármikor korábban. A mű valóban élete legnagyobb alkotása volt, de sajnos sikerét már nem élvezhette, hiszen az utolsó harmóniák megírása előtt kiesett a toll a maestro kezéből. Következzen Giacomo Puccini: Turandot című operája!
Fantasztikus zenei érzéke már kétéves korában megmutatkozott, a család törődött is valamelyest a zenei képzésével, ahogy majd minden, magára valamit adó orosz polgári család. Elengedhetetlen berendezési tárgy volt a zongora, de a Rimszkij-Korszakovok hagyománya mégis azt követelte meg, hogy tengerész legyen. Az is lett, jobban mondva, tengerésztisztnek tanult, kadétként három év alatt bejárta a fél Földet, de aztán mégis a zenei pályát választotta. Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov a világ egyik legjobb zeneszerzője volt, ehhez képest a mai kor közönsége alig tud róla valamit. A Seherezádé valóban ismert darab, a Spanyol capricciót is játsszák, de hát ennél sokkal több figyelemre méltó műve van. Ezért a mai komolyzenei műsorban egyéb zseniális műveit is megismerhetik.
Kihalóban a komolyzene közönsége? 30 év múlva üresen fognak tátongani a hangversenytermek? Tragikus végzet felé sodródik a komolyzene? Veszélyben a minőségi zene? Következzen a Komolyan a zenéről című műsor, ahol többet megtudhatnak a felmerült kérdések hátteréről. Természetesen a válaszok sem maradnak el.
Neveljaven email naslov