Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Alekszandr Porfirjevics Borogyin, a 19. század kiemelkedő alakja kitörölhetetlen nyomot hagyott mind a tudomány, mind a zene területén. Zeneszerzőként és kémikusként betöltött egyedülálló kettőssége jól mutatja az emberi elme rendkívüli képességét arra, hogy több tudományágban is kiemelkedő teljesítményt nyújtson.
149 epizod
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
Alekszandr Porfirjevics Borogyin, a 19. század kiemelkedő alakja kitörölhetetlen nyomot hagyott mind a tudomány, mind a zene területén. Zeneszerzőként és kémikusként betöltött egyedülálló kettőssége jól mutatja az emberi elme rendkívüli képességét arra, hogy több tudományágban is kiemelkedő teljesítményt nyújtson.
“Azt szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint az emberre, akinek csodás élete volt, remek barátai és rendes családja. Ennél többet nem is nagyon kívánhatnék.” jelentette ki Frank Sinatra. Valóban csodás élete volt Sinatranak, hiszen a 20. század egyik legnagyobb énekese volt. Életéről és karrirerjéről többet megtudhatnak a mai komolyzenei műsorban.
A mai komolyzenei műsorban Rév Líviáról, a világhírű zongoraművészről fogunk megemlékezni, aki 2018. március 28-án hunyt el életének 102. évében.
Alma Deutscher a 21. század egyik legifjabb zeneszerzője. Előb tudott kottát olvasni mint betűket. Művei, amelyeket már 4 éves korától komponálgat, minőségben felérnek Mozart alkotásaival. A mai műsorban a 21. század „kis Mozartjáról” tudhatnak meg többet.
A mai műsorban folytatjuk maratoni koncertünket. Következik Ludwig van Beethoven 6., 7., 8. és 9. szimfóniája
Az elkövetkezendő két komolyzenei műsor során nagy vonalakban megismerkedhetnek Ludwig van Beethoven kilenc szimfóniájával.
A 2017-es esztendő utolsó komolyzenei műsorában a 100 Tagú Cigányzenekar leggyakrabban előadott zeneszámaival szeretnénk Önöknek kedveskedni. Ezzel az ún. „rádiós évzáró hangversennyel” veszünk búcsút az óévtől. Sok szeretettel várjuk Önöket a rádiókészülékek mellé.
195 éve született Cesar Franck, a francia romantika egyik legjelentősebb zenésze. A mai komolyzenei műsorban róla fogunk megemlékezni.
A minőségi zene csupa jó hatással van az emberi agyra. Ezt a tényt már számtalan kutatás során bebizonyították. A minőségi zene pozitív hatásáról újságcikkek is olvashatók folyóiratokban és az interneten is. Tartalmukról többet megtudhatnak a mai komolyzenei műsorban.
„Amikor Pavarotti megszületett, Isten megcsókolta a hangszálait.” Ezt írta egyszer a New York Times kritikusa Luciano Pavarottiról, a zenetörténelem egyik legnagyobb tenor énekeséről. Szeptember 6-án múlt 10 éve, hogy a világ legfizetetebb komolyzenei előadója örök nyúgovóra tért. A mai komolyzenei műsor az ő emlékére készült.
A mai műsorban bemutatásra kerül a társas muzsikálás egyik legelterjedtebb formája: a kamarazene. Sok jó zenei példával várjuk Önöket a rádiókészülékek mellé.
A napokban ünnepelte a jazz, blues, rock és latin zene egyik legkiemelkedőbb alakja 70-ik születésnapját. Ő pedig nem más mint Carlos Santana! A mai műsorral tisztelgünk az örökifjú gitárvirtuóz előtt.
„A levegő tele van muzsikával... mindössze annyit kell tenned, hogy jó mélyeket lélegzel,” mondta Sir Edward Elgar, brit zeneszerző, kinek művei mindmáig hallhatatlannak számítanak. A mai komolyzenei műsor a zeneszerző életéről és leghíresebb műveiről fog szólni.
A mai komolyzenei műsorban újra középpontba kerül a jazz-zene, hiszen pontosan 100 éve annak, hogy a jazz nagyasszonya, Ella Fitzgerald megpillantotta a napvilágot.
110 éve született Hollywood aranykorának első számú filmzeneszerzője. Míg hazájában, azaz Magyarországon csupán „egy volt a sok közül”, Hollywoodban az 50-es évek legmegbecsültebb és egyben leggazdagabb zeneszerzője volt. Életében három Oscar-díjat érdemelt ki, és tizenhat jelölésben vol része. Ő pedig nem más, mint Rózsa Miklós, akiről többet megtudhatnak az MMR komolyzenei műsorában.
285 éve született a bécsi klasszicizmus első valódi képviselője, Joseph Haydn. Róla és munkáságáról többet megtudhatnak a mai komolyzenei adásban.
John Williams február 8-án töltötte be életének 85. évét, és még esze ágában sincs felhagyni a zeneszerzéssel. A mai komolyzenei adásban a világ legsikeresebb élő filmzeneszerzőjéről és hatalmas alkotásairól tudhatnak meg többet.
„Aki a zenét szereti, soha nem lehet igazán boldogtalan” – állította Franz Schubert, aki 220 éve született Európa egyik legnagyobb zenei központjában, Bécsben. Valójában boldog volt a korai romantika legnagyobb művésze? Erről többet megtudhatnak a komolyzenei műsorból.
A bécsi újévi hangversenyhez hasonlóan a mai utolsó komolyzenei adásban is egy könnyedebb jellegű komolyzenei hangversenyben lehet részük. Ezen évzáró koncert alkalmából felcsendülnek a Strauss-dinasztia legszebb és leghíresebb művei.
A novemberi komolyzenei műsorban Manuel de Falla spanyol zeneszerzőről tudhatnak meg többet, akiről Szőllősy András így vélekedett: „Jelentősége a modern spanyol zene fejlődése szempontjából körülbelül hasonló, mint nálunk Bartóké és Kodályé együttesen. Legapróbb műveit is éveken át javítgatta, csiszolta, olykor még a bemutató után is változtatott rajtuk. Műveinek ez a lekerekített befejezettsége okozza, hogy viszonylag kevés műve ellenére a 20. század egyik legismertebb mestere.”
Mindenütt hallani a zenéjüket. Szinte elképzelhetetlen volna egy film nélkülük. Ők pedig nem mások, mint a szimfonikusok. A mai adás a szimfonikus zenekarról szól.
Neveljaven email naslov