Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Dr. Varga József 1930. szeptember 17-én született. Tanulmányait szeretett szülőfalujában, Göntérházán kezdte, majd a muraszombati tanárképzőben folytatta. 1966-ban az Újvidéki Egyetemen, tíz évvel később pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet. Ugyancsak ott doktorált magyar nyelvből 1986-ban. Pedagógusként több muravidéki általános és középiskolában tanított. 8 éven keresztül volt a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatója, ezt követően a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének előadója, majd vezetője lett. Dr. Varga József a tanári pálya mellett nyelvészként, íróként és költőként tevékenykedett. Gazdag munkásságáról több mint 50 regény, verseskötet és tanulmány tanúskodik, valamint olyan kitüntetések, mint a Berzsenyi Dániel-díj, a Magyar Kultúra Lovagja cím vagy a Krúdy-emlékplakett. Küldetésként tekintett a népi kultúra, a hagyományőrzés és a magyarság megtartására. Örök szívügye volt imádott szülőfalujának, Göntérházának jövője. Kiemelkedő szerepet töltött be a muravidéki magyarság kulturális életének felvirágoztatásában. Alapítója volt a Göntérházi Hetés Kultúregyesületnek és hosszú évekig meghatározó alakja a helyi tűzoltóegyletnek. Ahogy tavaly, 90. születésnapján mondta, az irodalom, a kultúra, a szülőfaluja és a családja iránti szeretet adott neki erőt az életben. Dr. Varga József – vagy ahogy mi, muravidékiek emlékeinkben őrizzük – a tanár úr élete utolsó pillanatáig alkotott.
508 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Dr. Varga József 1930. szeptember 17-én született. Tanulmányait szeretett szülőfalujában, Göntérházán kezdte, majd a muraszombati tanárképzőben folytatta. 1966-ban az Újvidéki Egyetemen, tíz évvel később pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet. Ugyancsak ott doktorált magyar nyelvből 1986-ban. Pedagógusként több muravidéki általános és középiskolában tanított. 8 éven keresztül volt a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatója, ezt követően a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének előadója, majd vezetője lett. Dr. Varga József a tanári pálya mellett nyelvészként, íróként és költőként tevékenykedett. Gazdag munkásságáról több mint 50 regény, verseskötet és tanulmány tanúskodik, valamint olyan kitüntetések, mint a Berzsenyi Dániel-díj, a Magyar Kultúra Lovagja cím vagy a Krúdy-emlékplakett. Küldetésként tekintett a népi kultúra, a hagyományőrzés és a magyarság megtartására. Örök szívügye volt imádott szülőfalujának, Göntérházának jövője. Kiemelkedő szerepet töltött be a muravidéki magyarság kulturális életének felvirágoztatásában. Alapítója volt a Göntérházi Hetés Kultúregyesületnek és hosszú évekig meghatározó alakja a helyi tűzoltóegyletnek. Ahogy tavaly, 90. születésnapján mondta, az irodalom, a kultúra, a szülőfaluja és a családja iránti szeretet adott neki erőt az életben. Dr. Varga József – vagy ahogy mi, muravidékiek emlékeinkben őrizzük – a tanár úr élete utolsó pillanatáig alkotott.
A dunyha korábban, amikor a házakban még éjszaka nem fűtöttek, kellemes melegen tartotta a testet. A libatollal tömött ágynemű huzatának a megnevezése a nyelv fejlődésének különböző állomására utal, amelynek dr. Molnár Zoltán járt utána az adatközlők válaszaiból kiindulva. A szláv hatás mellett ugorkori örökséggel és német nyelvi hatással is találkozunk a kérdés tisztázása során.
A tavaszi nagytakarítás egyik nagyobb erőpróbája a függönymosás. Először annak levétele, majd visszatétele okozott gondot a háziasszonyoknak, ha nem találtak segítséget. Ma már erre is vannak trükkös megoldások, a legegyszerűbb azonban, ha a nagy ablakokat szabadon hagyjuk, hogy minél több fény áradjon be az üvegen át. Mai adásunkban azonban a függöny fogalmának eredetéről és a kifejezés elterjedésének változatairól hallhatnak dr. Molnár Zoltán összeállításában. Ajánljuk a figyelmükbe!
Milyen összefüggésben áll egymással a sohase vagy a sose változat, a kalauz és a kalóz vagy az ötvös és az ötvöz kifejezés? Megtudhatják dr. Molnár Zoltán összeállításából, aki e fogalmak történeti alakulását vizsgálja meg, és állítja párhuzamba azokat egymással. Érdekes összefüggésekről szól.
A számi nyelv a finnugor nyelvcsalád egyik, őslakosok által beszélt nyelve, amelyről dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora megannyi érdekes adatot mond el. Többek között megtudhatják, hogy mely nyelvcsaládon belül kereshetők a rokonai, melyik az első nyelvemléke a száminak, milyen változatai élnek, miben hasonlít és miben tér el a mai magyar nyelvtől a grammatikája.
A nyelvjáráskutatásról szóló rövid sorozatunk végéhez érkezünk. Bárth János egyetemi adjunktus azonban erre az alkalomra is tartogat néhány érdekességet a köznyelv és nyelvjárás mai erőviszonyáról, érintve a muravidéki gyakorlatot, amely nem kevés meglepetést tartogat a kutatók számára. Aki őt kérdezi, Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora.
Mai adásunkban dr. Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora folytatja a beszélgetéssorozatát dr. Bárth János egyetemi adjunktussal a különböző nyelvjárások jelenlegi helyzetéről az élő magyar nyelvben.
Dr. Bárth János, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének oktatója, aki ősszel nyelvjárásgyűjtést vezetett a Muravidéken a riportalanya Kruzslicz Tamás ljubljanai magyar nyelvi lektornak, aki ezúttal a gyűjtésen szerzett konkrét tapasztalatokról kérdezte a professzort.
Ezúttal a magyar rokonnyelvei közül a hozzá legközelebb állóról, a hantiról, más néven osztyákról tudhatnak meg többet. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának összeállítása következik a tajgák világának egyik veszélyeztetett nyelvéről.
A párna puha kényelmi eszköz, amelynek anyaga természetesen az évszázadok folyamán változott ugyan, de alapjelentése maradt. Jelentősebbek az eltérések azonban a fogalom megnevezésében…
Címadó szavunk a zsámoly talán népmesék hangulatát idézi fel bennünk bársonyosságával. Eszünkbe juthat az is, amikor régen a házak előtt ehhez hasonló, de jóval egyszerűbb alkalmatosságon ültek esténként az idős asszonyok az utcák ritka forgalmát figyelve. Mai összeállításunkból megismerhetik a fogalom eredetét és a Muravidéken elterjedt változatait.
A szavak eredetének vizsgálata gyakran meglepetésekkel szolgál, és egészen más irányba vezethető vissza egy-egy szó keletkezése, mint ahogyan azt hallás után gondolhatnánk. Dr. Molnár Zoltán ezúttal is egy rövid etimológiai kalandra szólít, amelyben a lábasról tudhatunk meg többet.
Nyelvművelő műsorunkban a klímaváltozás szókészletét bemutató rövid sorozatunk befejező részéhez érkeztünk. A hatékonyabb klímakommunikáció egyik alapfeltétele a tartalomhoz illő, kellő súlyú kifejezések kiválasztása. Dr. Elizabeta Bernjak érdekes példákkal támasztja alá a nyelvészek üzenetét bolygónk védelmében. Következzen az elgondolkodtató összeállítás!
Dr. Elizabeta Bernjak rövid sorozatában az éghajlatváltozás hozta új kifejezéseket gyűjtötte egybe, és értelmezte azokat. Összeállításának érdekessége, hogy a klímaváltozást kiváltó társadalmi tényezők megvilágítása mellett, utal azokra a kifejezésekre, amelyek a jelenség komolyságát enyhítik….
Dr. Elizabeta Bernjak a múlt héten indította rövid, új sorozatát, amelyben az éghajlatváltozás hozta új kifejezéseket gyűjtötte egybe, és értelmezte azokat.
Nincs olyan média, amelyikben ne foglalkoznának naponta a klímaváltozás okaival, következményeivel és az emberre váró, sürgető feladatokkal. A témához kapcsolódó szavak jelentése mögött azonban újabb tartalmak rejlenek, amelyekre dr. Elizabeta Bernjak világít rá most induló rövid sorozatában.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora sorozatában, a magyar rokonnyelveit számba véve, ezúttal a finnt mutatja be.
Kruzslicz Tamás: Ember és nyelv című sorozatának harmadik részében dr. Dola Mónikával, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelvészti Tanszékének oktatójával beszélget a térérzékelés grammatikai szintjeiről, példákkal gazdagon.
Kruzslicz Tamás: Ember és nyelv című sorozatának második részében dr. Dola Mónikával, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelvészti Tanszékének oktatójával beszélget a testképzet és a térérzékelés grammatikai szintjeiről, példákkal gazdagon.
Régi igazság, hogy aki nyelvet tanul, az kultúrát is tanul. Miután dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora egy korábbi összeállításából az észt nyelvről és kulturális vonatkozásairól tudhattunk meg többet, ma a manysik nyelvét mutatja be.
Neveljaven email naslov