Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Lépést tartani a kor vívmányaival sohasem volt egyszerű, a mesterséges intelligencia azonban az alkalmazása mellett etikai és egyéb kérdéseket is felvet.
490 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Lépést tartani a kor vívmányaival sohasem volt egyszerű, a mesterséges intelligencia azonban az alkalmazása mellett etikai és egyéb kérdéseket is felvet.
Az ajándékozás időszakába lépve már gondolataink e kellemes feladat köré rendeződnek, kit és mivel lepjünk meg majd karácsonykor. A jelképességen már régen túllépve ilyenkor, aki teheti pénztárcája mélyére néz. Akadnak azonban más típusú emberek is! Róluk szól ez a mai műsor, de dr. Molnár Zoltán, a nyelvész megközelítéséve
Jó napot kívánok a Nyelvművelő műsor hallgatóinak! Ilyenkor, advent időszakában gyakrabban nyúlunk a fenyőfák terméséhez, a tobozhoz, amit hagyományos díszítőelemként vagy csak hanyag eleganciával, helyezünk el ünnepi dekorációnkban. Dr. Molnár Zoltán a mai alkalommal a természet e csodás termékének megnevezéséről és annak változatairól szól.
Előző két adásunkban dr. Elizabeta Bernjak már beavatott bennünket a félelem fogalmának biológiai és társadalmi vonatkozásaiba. Rövid sorozatának témazáró műsorában pedig további párhuzamokat von a magyar és a szlovén nyelvben használatos állandósult szókapcsolatok között, amelyek ugyancsak a félelem érzésének a megfogalmazására irányulnak.
A múlt heti adásunkban már elmondtuk, hogy miből eredhet a félelem, és hogy miért jelent természetes érzést. Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak folytatja megkezdett sorozatát a félelem fogalmának szóképekben, állandósult szókapcsolatokban megjelenő változatairól, összevetve a magyar és a szlovén nyelvi gyakorlatot.
A félelem, egy kellemetlen, lehangoló érzés. Tarthatunk személytől, eseménytől, retteghetünk rovartól, de megnevezhetetlen dologtól is. Nem más ez, mint természetes válasz a fájdalomra, illetve veszélyre. Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak a fogalom szóképekben, állandósult szókapcsolatokban megjelenő változatairól szól, a magyar és a szlovén nyelvben.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a mesterséges intelligencia alkalmazásának előnyeit és hátrányait veszi számba a fordításoknál. Összeállítása időszerű és elgondolkodtató.
Arra a gyerekre, akinek kerek, rózsás arca van, mondjuk, hogy pufók. A kifejezés alakváltozatainak dr. Molnár Zoltán járt utána, és most gyűjtésének értelmezése következik.
A himlőhely a himlő elmúlása után maradt foltocska. Ám, ha ebből több van, akkor már lehet valakit ragyásnak, ragyavertnek vagy ripacsosnak is nevezni, ha bántó megnevezéssel akarunk élni. Dr. Molnár Zoltán azonban nem ilyen okból foglalkozik a himlőhelyes melléknévvel, hanem hogy kiderítse, a Muravidéken milyen változatokban él a kifejezés.
A szavakban, toldalékokban jelentkező azonos alakok megjelenéséről és szóetimológiai összefüggésekről ….
Valamennyien ismerjük a légyhez kötődő szólásokat, hasonlatokat, közmondásokat, de talán kevesebben, hogy régiónként milyen változatokban él a rovar megnevezése
Molnár Zoltán összeállításával indítjuk sorozatunkat, amelyben egy felénk is elterjedt madár megnevezésének változatairól lesz szó.
Mielőtt áttérnénk a nyári programokra, következzen még egy összeállítás a Nyelvművelő műsorban, amelynek szerzője dr. Molnár Zoltán, aki az azonos alakú nyelvi elemek viszonyát boncolgatja
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a magyar nyelv rokon nyelveiről készített sorozatának a záró fejezetéhez érkeztünk. Miután megismerhettük mely népcsoportok, milyen etnikai, nyelvtörténeti és egyéb jellemzők nyomán rokoníthatók egymással, ezúttal a szerző e nyelvek jövőképét próbálja vázolni.
A kétnyelvűségről szóló rövid sorozatunk szerzője dr. Bernjak Elizabeta, aki az elméleti megközelítéstől a muravidéki kétnyelvűség gyakorlatáig elemzi a téma lényegét, de foglalkozik a funkcionális kétnyelvűség jövőképével is. S majd mint azt hallhatják, nem elég tudni egy nyelvet, a mellette való elköteleződés legalább olyan fontos a kétnyelvűség vonatkozásában.
Dr. Bernjak Elizabeta nyelvész ma az alkotmányos jogoktól a nyelvkeveredésig követi végig a kétnyelvűség megnyilvánulását. Hallhatnak majd arról, milyen lehetőségek adottak a kétnyelvűséghez, amelyekkel lehet könnyebben, illetve nehezebben élni, valamint arról is, mi akadályozza a kétirányú kétnyelvű kommunikációt.
Rövid sorozatunkban dr. Bernjak Elizabeta a kétnyelvűség fogalmának elméleti és gyakorlati oldalát vizsgálja meg tudatosítás céljából.
A mordvin kifejezés olyan távol áll tőlünk, mint amilyen messze lakik az e nyelvet beszélő etnikum. Ma dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora megannyi adattal hozza közelebb hozzánk ezt a népcsoportot, amelyik a Volga környékén él, és kisebbségként nyelve, identitása egyaránt veszélyeztetett.
Miként hat az adott környezet kultúrája, szokásai a nyelvhasználatra, tudhatják meg dr. Szili Katalin nyugalmazott nyelvésztől, akivel Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora beszélget, és amelynek a végén egy meglepetés várja majd a türelmes hallgatókat.
Amint azt az újabb rövid sorozatunkban elmondtuk már, a pragmatika a nyelvészetben a jelek és a jelrendszerek alkalmazását vizsgálja tömören fogalmazva. Erről a témáról Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora dr. Szili Katalinnal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott nyelvészével indított egy beszélgetést, amelynek első részét a múlt héten hallhatták. Ezúttal a folytatás következik:
Neveljaven email naslov