Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Október végére tervezik Spiró György: Csirkefej című tragédiájának a bemutatóját. A történet az eredeti művel ellentétben a 80-as évek helyett napjainkban játszódik, így a rendező kiiktat részeket, de a kulcskérdések, amelyek a történetből kibontakoznak, a darabban maradnak.
Jó napot kívánok a keddi Horizont-műsor hallgatóinak! Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egykori színházigazgató, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítója az egyik legtermékenyebb magyar drámaíró, akinek Az imposztor, a Koccanás és a Csirkefej című drámái nagy sikert arattak. Ez utóbbit láthatjuk október végén a LESZSZ Társulat előadásában. A darabot Mess Attila rendezi, aki megannyi, műfajilag változatos, sikeres előadást követően vállalta a feladatot. Örömmel jelenthetem be, hogy régi ismerősünkkel következik a beszélgetés első része.
„A kép akkor is működik, ha nem értjük”, mert „nem is igazán az a fontos, hogy a művész mit üzen, hanem amit a kép üzen” – mondja dr. Hagymás István pszichiáter, aki hivatásbeli tudásához hozzárendelve azt a gazdag ismeretanyagot, amit a művészet és a világ dolgainak ismeretéből merített, amikor több, mint húsz évvel ezelőtt megírta Az alsólendvai csillag című monográfiáját Gálics István grafikusművészről.
A kép akkor is működik, ha nem értjük, mondja dr. Hagymás István pszichiáter, aki képzettsége, valamint személyes megérzései által gazdagítva írta meg már több, mint két évtizede Az alsólendvai csillag, Gálics István című könyvét, amely a korán eltávozott nemzetközi hírű grafikusművész és barát pályájának sajátos értelmezése.
Két téma kerül a mai adásunkba: az egyik beszélgetés egy irodalmi esten készült a lendvai könyvtárban, ahol Gál Zsuzska költészetét mutatták be, a hét elejétől pedig a Dobronoki György-házban látható a Vino-Art művésztelep kiállítása, amely a 20 éves múltat idézi.
Mai adásunkban egy olyan színházi előadásról hallhatnak, amelynek társulatát a muravidéki közönség mindig örömmel fogadta. A darab címe mögött, amellyel ezúttal érkeztek, azonban már az alkohol és más szenvedélyek által bomlásnak induló társadalom kórtörténete rejlik.
Cár Jenő a muravidék ünnepelt művésze, aki nemcsak a színpadon és a filmvásznon alakít nagyot, hanem a mindennapokban is. Ez azt jelenti, hogy a szakmája szenvedélyes szeretetén túl szabad perceiben is alkot. Elsősorban ír, lírát és prózát, szlovénül és magyarul. Ugyanakkor kettős kötődéssel ragaszkodik szülőföldjéhez, a Muravidékhez, és a muravidékiek hasonló szeretettel és tisztelettel követik életpályáját, és olvassák könyveit. Az elmondottakat igazolta legutóbbi irodalmi estje a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtárban.
Lendván és környékén, de talán a Muravidéken is jól ismerik a Vita kamarakórus repertoárját, tagjai pedig közelebbi és távolabbi ismerőseinkhez tartoznak. Éppen ezért fellépéseik mindig látogatottak. Népszerűségük egyik titka, hogy nyitottak az újításra. Erről legutóbbi koncertjükön is meggyőződhettünk.
Köszöntöm a Horizont pénteki műsorának hallgatóit, amely a múzeumi világnaphoz kötődő két kiállításnak ad bő negyedórát. Szabó Márk kollégám ügyesen gazdálkodott a rendelkezésre álló idővel, így megannyi érdekességet tudhatnak meg az egykori Lendvai Ernyőgyárról, mint ahogyan Ernst Fuchs fantasztikus realizmusáról is.
A múlt héten a maribori minorita kolostorban Grecsó Krisztián íróval találkozhattak az idei Petőfi Sándor tanulmányi verseny díjazottjai. Az esemény szervezője a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke volt. A beszélgetés során részletesen szóltak a Vera című ifjúsági regényéről, amit az idei versenyhez választottak. Mivel a történet egy tizenegy éves, a serdülőkor küszöbén álló kislány szemszögéből mutatja meg az őt körülvevő, másításokkal, elhallgatásokkal, titkokkal terhes világot, óhatatlanul a szerző Isten hozott című, első regényével mutatkozó párhuzamokra figyelhet fel az olvasó. Megjelenik a holokauszt-trauma, az 50-es évek pogromjai, a 80-as évek rendszerváltás előtti feszültsége. Az íróval készült beszélgetés következik. A múlt héten a maribori minorita kolostorban Grecsó Krisztián íróval találkozhattak az idei Petőfi Sándor tanulmányi verseny díjazottjai. Az esemény szervezője a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke volt. A beszélgetés során részletesen szóltak a Vera című ifjúsági regényéről, amit az idei versenyhez választottak. Mivel a történet egy tizenegy éves, a serdülőkor küszöbén álló kislány szemszögéből mutatja meg az őt körülvevő, másításokkal, elhallgatásokkal, titkokkal terhes világot, óhatatlanul a szerző Isten hozott című, első regényével mutatkozó párhuzamokra figyelhet fel az olvasó. Megjelenik a holokauszt-trauma, az 50-es évek pogromjai, a 80-as évek rendszerváltás előtti feszültsége. Az íróval készült beszélgetés következik.
A karikatúra megrajzolt vezércikk vagy vélemény, mondja Léphaft Pál, vajdasági karikaturista, akinek a munkáit a Bánffy Központban tekinthetik meg az érdeklődők.
Mai adásunkban a Prekmuriana periodikáról és a Ljutomeri Ante Trstenjak Galériáról tudhatnak meg többet, amely kiválóan együttműködik a Muraszombati Galériával.
Neveljaven email naslov
