Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
524 epizod
524 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
A himlőhely a himlő elmúlása után maradt foltocska. Ám, ha ebből több van, akkor már lehet valakit ragyásnak, ragyavertnek vagy ripacsosnak is nevezni, ha bántó megnevezéssel akarunk élni. Dr. Molnár Zoltán azonban nem ilyen okból foglalkozik a himlőhelyes melléknévvel, hanem hogy kiderítse, a Muravidéken milyen változatokban él a kifejezés.
A szavakban, toldalékokban jelentkező azonos alakok megjelenéséről és szóetimológiai összefüggésekről ….
Lépést tartani a kor vívmányaival sohasem volt egyszerű, a mesterséges intelligencia azonban az alkalmazása mellett etikai és egyéb kérdéseket is felvet.
Valamennyien ismerjük a légyhez kötődő szólásokat, hasonlatokat, közmondásokat, de talán kevesebben, hogy régiónként milyen változatokban él a rovar megnevezése
Molnár Zoltán összeállításával indítjuk sorozatunkat, amelyben egy felénk is elterjedt madár megnevezésének változatairól lesz szó.
Mielőtt áttérnénk a nyári programokra, következzen még egy összeállítás a Nyelvművelő műsorban, amelynek szerzője dr. Molnár Zoltán, aki az azonos alakú nyelvi elemek viszonyát boncolgatja
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a magyar nyelv rokon nyelveiről készített sorozatának a záró fejezetéhez érkeztünk. Miután megismerhettük mely népcsoportok, milyen etnikai, nyelvtörténeti és egyéb jellemzők nyomán rokoníthatók egymással, ezúttal a szerző e nyelvek jövőképét próbálja vázolni.
A kétnyelvűségről szóló rövid sorozatunk szerzője dr. Bernjak Elizabeta, aki az elméleti megközelítéstől a muravidéki kétnyelvűség gyakorlatáig elemzi a téma lényegét, de foglalkozik a funkcionális kétnyelvűség jövőképével is. S majd mint azt hallhatják, nem elég tudni egy nyelvet, a mellette való elköteleződés legalább olyan fontos a kétnyelvűség vonatkozásában.
Dr. Bernjak Elizabeta nyelvész ma az alkotmányos jogoktól a nyelvkeveredésig követi végig a kétnyelvűség megnyilvánulását. Hallhatnak majd arról, milyen lehetőségek adottak a kétnyelvűséghez, amelyekkel lehet könnyebben, illetve nehezebben élni, valamint arról is, mi akadályozza a kétirányú kétnyelvű kommunikációt.
Rövid sorozatunkban dr. Bernjak Elizabeta a kétnyelvűség fogalmának elméleti és gyakorlati oldalát vizsgálja meg tudatosítás céljából.
A mordvin kifejezés olyan távol áll tőlünk, mint amilyen messze lakik az e nyelvet beszélő etnikum. Ma dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora megannyi adattal hozza közelebb hozzánk ezt a népcsoportot, amelyik a Volga környékén él, és kisebbségként nyelve, identitása egyaránt veszélyeztetett.
Miként hat az adott környezet kultúrája, szokásai a nyelvhasználatra, tudhatják meg dr. Szili Katalin nyugalmazott nyelvésztől, akivel Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora beszélget, és amelynek a végén egy meglepetés várja majd a türelmes hallgatókat.
Amint azt az újabb rövid sorozatunkban elmondtuk már, a pragmatika a nyelvészetben a jelek és a jelrendszerek alkalmazását vizsgálja tömören fogalmazva. Erről a témáról Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora dr. Szili Katalinnal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott nyelvészével indított egy beszélgetést, amelynek első részét a múlt héten hallhatták. Ezúttal a folytatás következik:
A pragmatika a kommunikációban a jelek és a jelrendszerek működését vizsgálja, és amennyiben nagyon leegyszerűsítjük, akkor a nyelvészetben is valami hasonlót fed. Ugyanis ez a tudományág azt tanulmányozza, hogy miként használjuk az általunk ismert nyelveket, elsősorban anyanyelvünket. Ezt az érdekesnek ígérkező témát Kruzslicz Tamás magyar nyelvi lektor dr. Szili Katalinnal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott nyelvészével járja körül.
Mai adásunkban ugyancsak távoli vidékeket járunk be, hiszen képzeletben elvisszük önöket a Volga mentére, a folyó gazdag élővilágának tájaira, ahol a mari, illetve cseremisz nyelvet beszélők közössége él. A többnyire famegmunkálással foglalkozó, több mint félmilliós etnikum nyelvének sajátosságairól tudhatnak meg többet
A dunyha korábban, amikor a házakban még éjszaka nem fűtöttek, kellemes melegen tartotta a testet. A libatollal tömött ágynemű huzatának a megnevezése a nyelv fejlődésének különböző állomására utal, amelynek dr. Molnár Zoltán járt utána az adatközlők válaszaiból kiindulva. A szláv hatás mellett ugorkori örökséggel és német nyelvi hatással is találkozunk a kérdés tisztázása során.
A tavaszi nagytakarítás egyik nagyobb erőpróbája a függönymosás. Először annak levétele, majd visszatétele okozott gondot a háziasszonyoknak, ha nem találtak segítséget. Ma már erre is vannak trükkös megoldások, a legegyszerűbb azonban, ha a nagy ablakokat szabadon hagyjuk, hogy minél több fény áradjon be az üvegen át. Mai adásunkban azonban a függöny fogalmának eredetéről és a kifejezés elterjedésének változatairól hallhatnak dr. Molnár Zoltán összeállításában. Ajánljuk a figyelmükbe!
Milyen összefüggésben áll egymással a sohase vagy a sose változat, a kalauz és a kalóz vagy az ötvös és az ötvöz kifejezés? Megtudhatják dr. Molnár Zoltán összeállításából, aki e fogalmak történeti alakulását vizsgálja meg, és állítja párhuzamba azokat egymással. Érdekes összefüggésekről szól.
A számi nyelv a finnugor nyelvcsalád egyik, őslakosok által beszélt nyelve, amelyről dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora megannyi érdekes adatot mond el. Többek között megtudhatják, hogy mely nyelvcsaládon belül kereshetők a rokonai, melyik az első nyelvemléke a száminak, milyen változatai élnek, miben hasonlít és miben tér el a mai magyar nyelvtől a grammatikája.
A nyelvjáráskutatásról szóló rövid sorozatunk végéhez érkezünk. Bárth János egyetemi adjunktus azonban erre az alkalomra is tartogat néhány érdekességet a köznyelv és nyelvjárás mai erőviszonyáról, érintve a muravidéki gyakorlatot, amely nem kevés meglepetést tartogat a kutatók számára. Aki őt kérdezi, Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora.
Neveljaven email naslov