Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
523 epizod
523 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
„Kimentem a divatból” – hallottam egyszer egy kedves idősödő személy tréfás megjegyzését arra vonatkozóan, hogy egyre nehezebben tartja a lépést a változó világgal. A mai műsor témája kapcsán magamról is elmondhatom, hogy eltaposott az idő.
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Rövid sorozatunk második részében, amelynek szerzője dr. Zágorec-Csuka Judit, folytatjuk a műfordításról megkezdett témánkat. Ezúttal arról hallhatnak, hogy a szépirodalmi szövegekkel szemben miként kerekedtek felül a szakszövegek, amelyeknek a fordításai nélkülözhetetlenek a mindennapi életben, legyen szó gyógyszeriparról, gyártástechnológiáról, építészetről és még sorolhatnánk. Hallgassuk meg, mit mond erről a fordítás elméletét és gyakorlatát ismerő szakember!
Tudatosan, vagy csak tudat alatt, a körülmények kényszeréből, a kétnyelvű területen különösképpen, de folyamatosan fordítunk egyik nyelvről a másikra több-kevesebb sikerrel. A szépirodalmi szövegek átültetéséhez azonban már nagyobb felelősséggel nyúl hozzá a fordító. Milyen elméleti tudás és gyakorlati érzék szükséges ahhoz, hogy munkája eredményes legyen? A választ dr. Zágorec-Csuka Judit fogalmazza meg, aki egyetemi szinten oktat műfordítást.
A 2022-es év első Nyelvművelő adásában, amelynek szerzője Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora, a nyelvművelés általános kérdéseit összefogó gondolatsort fogalmaz meg számunkra.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyeteme Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a koronavírus-járvány hozta új nyelvi jelenségeknek járt utána. Az általánostól eljutunk a muravidéki jellegzetességekig, ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását.
Mai összeállításunkban dr. Molnár Zoltán a göröngy szó eredetének járt utána. A magyar nyelvterületen használatos alakok között a muravidéki példák sem maradnak el. Kövessék figyelemmel!
A Muravidéki Magyar Rádió szegényebb lett egy elkötelezett külső munkatárssal, egy jellegzetes hanggal. 91 éves korában elhunyt dr. Varga József, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének alapító tagja, aki korát meghazudtoló kitartással gondoskodott a Nyelvművelő műsorok folyamatosan frissülő tartalmáról. Emlékezésül és köszönettel következzen egy válogatása a hetési és a muravidéki kifejezésekből!
Dr. Varga József 1930. szeptember 17-én született. Tanulmányait szeretett szülőfalujában, Göntérházán kezdte, majd a muraszombati tanárképzőben folytatta. 1966-ban az Újvidéki Egyetemen, tíz évvel később pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet. Ugyancsak ott doktorált magyar nyelvből 1986-ban. Pedagógusként több muravidéki általános és középiskolában tanított. 8 éven keresztül volt a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatója, ezt követően a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének előadója, majd vezetője lett. Dr. Varga József a tanári pálya mellett nyelvészként, íróként és költőként tevékenykedett. Gazdag munkásságáról több mint 50 regény, verseskötet és tanulmány tanúskodik, valamint olyan kitüntetések, mint a Berzsenyi Dániel-díj, a Magyar Kultúra Lovagja cím vagy a Krúdy-emlékplakett. Küldetésként tekintett a népi kultúra, a hagyományőrzés és a magyarság megtartására. Örök szívügye volt imádott szülőfalujának, Göntérházának jövője. Kiemelkedő szerepet töltött be a muravidéki magyarság kulturális életének felvirágoztatásában. Alapítója volt a Göntérházi Hetés Kultúregyesületnek és hosszú évekig meghatározó alakja a helyi tűzoltóegyletnek. Ahogy tavaly, 90. születésnapján mondta, az irodalom, a kultúra, a szülőfaluja és a családja iránti szeretet adott neki erőt az életben. Dr. Varga József – vagy ahogy mi, muravidékiek emlékeinkben őrizzük – a tanár úr élete utolsó pillanatáig alkotott.
Csalánba nem üt a mennykő, tartja a közmondás, de most nem ennek jelentéstartalmával foglalkozunk, hanem a csalán szó eredetével és alakváltozataival. Hallgassák meg dr. Molnár Zoltán nyelvész összeállítását!
Dr. Molnár Zoltán nyelvész mai összeállításában a magyar szépirodalomból merít példákat, amelyekkel a nyelv állandóságát és változásait érzékelteti. A kiválasztott idézetek egyben azokra a remekművekre irányítják a figyelmünket, amelyeket ugyancsak ajánlunk olvasni, újra olvasni.
Ha azt mondom csabagyöngye, kunleány, királylányka, akkor sokan azonnal tudni fogják, hogy szőlőneveket soroltam fel, de azt már sokkal kevesebben, hogy a fajták eredete szerint melyik a nemzetközi eredetű, az őshonos, a honosított, esetleg a hibrid. S hogy ezek neveihez milyen legendák fűződnek, annak Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora járt utána.
Miután a must borrá érett, és ezt a körülményekhez igazodva idén szerényebben meg is ünnepeltük, ezt követően a borászok már azon gondolkodnak, hogy miként is értékesítsék terméküket minél eredményesebben. A palackokra tetszetős címke illik, arra pedig megfelelő márkanév. Ennek kiválasztása azonban nemcsak üzleti, hanem nyelvészeti kérdés is. Erre kereste a választ Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora.
Történelem, irodalomtörténet és nyelvészet fonódik össze dr. Varga József nyugalmazott nyelvész mai összeállításában. A monda, amelynek a címe is sajátos, a török világba és a kuruc korba viszi vissza a hallgatót.
Régi, talán kevésbé ismert és tájszavak után kutatott dr. Varga József nyugalmazott nyelvész mai összeállításához. Minden bizonnyal lesz köztük olyan kifejezés, amelyik a hallgatók számára is meglepetést okoz. Kövessék figyelemmel az összeállítást!
Műsorunkban visszatérünk Toldi Miklóshoz, a magyar irodalomból jól ismert hőshöz. Dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanár egy róla szóló, vidékünkön kevésbé ismert mondából válogatta ki azokat a kifejezéseket, amelyek környezetünkben talán kevésbé ismertek, használatosak.
Toldi Miklóst a közhiedelemmel ellentétben nem a nép képzeletvilága teremtette, és került át onnan a magyar klasszikus irodalomba. A nagy erejéről ismert hős a 14. században élt bihari birtokos nemesként. A most következő, róla szóló monda, dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanár szerint, vidékünkön kevésbé ismert. Ezért választotta mai adásának témájául.
Mai adásunkban az előző heti téma folytatása következik, amelyben dr. Varga József, nyugalmazott egyetemi tanár, A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regénye, Csonka-dombi csata című fejezetéből válogatott ki kifejezéseket, amelyeket értelmez és azonosítja azok szófaját.
Mai műsorunkban dr. Varga József nyugalmazott nyelvész A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regényének Csonka-dombi csata című fejezetéből válogatott ki kevésbé ismert kifejezéseket, és értelmezte azokat. Minden bizonnyal ezzel megkönnyíti a fiatal olvasók számára is a könyv befogadását.
Neveljaven email naslov